Lehet ilyen korban még alkalmazkodni?
21 éves korom óta egyedül élek, már elmúltam 30, szóval elég régóta. Voltak párkapcsolataim, de senkivel sem jutottam el odáig, hogy összeköltözzünk. Persze, aludtak nálam, meg én is nálunk, meg voltak együtt töltött hétvégék, de ennél hosszabb idejű együttélés nem.
Én pedig már annyira hozzászoktam ehhez az életvitelhez, hogy attól tartok már nem lennék képes egy másik emberhez alkalmazkodni. Van egy saját ritmusom, persze nincs minden percem beosztva, de azért nagy vonalakban szabályozott az életem, és nem hiszem, hogy ezen tudnék változtatni. Egyáltalán nem szoktam hozzá pl. ahhoz, hogy bárkinek szóljak, ha elmegyek valahová, ha veszek valamit, vagy éppen nem akkor érek haza, amikor terveztem. Csak magamnak tartoztam elszámolással, senki másnak.
Egyelőre nincs olyan, akivel összeköltöznék, még csak elméleti a kérdés. Csak arra vagyok kíváncsi, hogy aki volt már ilyen helyzetben, az tudott alkalmazkodni, ennyi egyedül töltött év után?
Nekem szerencsére sikerült kikerülnöm azt a csapdát, hogy magamba forduljak és antiszociális legyek, mert rengeteg barátom, ismerősöm van, tehát szinte sosem vagyok magányos. Csak egyedülélő egy saját magam által kreált életritmussal.
De lehet, hogy igaza van az elsőnek, és ha találok olyat, aki tolerálja, semmi probléma nem lesz.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!