Miért van az, hogy a legtobb ember akkor sem gondolkodik el a hibáin, amikor mar tobben is szolnak neki, hogy vannak dolgok, amik zavaroan hatnak a kornyezetere is?

Mert mindenki más hibás, csak ők nem.

Emlészem egyszer volt egy lakótársnőnk, valami iszonyú rendetlen- véres betét otthagyása több napig, nyitott fürdőszobai szekrényben, hús kint hagyása egy hétig a pulton, míg egyedül volt az albiban, és hasonló finomságok-volt. Szóvá tettük, kiakadt, elment berúgni és kipletykálni minket, mekkora szemetek vagyunk.

A pohár betelt, mikor észrevettük, hogy lop is. Érdekes, előtte ő gyanúsítgatta a barátnőmet. Kirúgtuk az albérletből. Nem akart elmenni, megsértődött, mindenkinek előadta a drámát, gyönyörűen kibeszélt minket-tehát pl. egészségügyi, családi titkokat.

Komolyan mondom, olyan gyalázatos emberrel még nem találkoztam. És soha nem ismerte be a hibáit. Mindig ő volt az áldozat, a nagypofájú, vagány csajszika, akit ok nélkül bántanak. Irigylem néha az ilyen emberek magabiztosságát.

És tudod mit?

Baromi jól elevickél így az életben, mindig talál magának balekokat, kihasználni való embereket. :/

Nekem egyik osztálytársam olyan, hogy mindenkin élősködik, és szívja a vérét, mint valami pióca, már legtöbb barátja elhagyta. Én meg is mondtam neki kereken, hogy mekkora idióta, erre meg kiakadt és elszidott engem mindennek, és engem utál mindenki - holott, még ő panaszkodott nekem arról, hogy őt utálja mindenki -, és szidta azokat is, akik szintén megszüntették vele a kapcsolatot. Mondtam neki, hogy ja, mindenki egy nagy s.eggfej rajta kívül, és ő a szegény ártatlan áldozat, akit mindenki bánt, és ekkor sem jutott el a tudatáig az, hogy változnia kéne, és nyomta a szövegét még, hogy ő mennyire büszke magára, és én mekkora idióta vagyok.

Az emberek hülyék, plusz a büszkeségük sem engedi, hogy beismerjék hibáikat, és amíg őket nem zavarja a dolog... Mindig a másik a hülye, és a hibás. Ehhez persze kell megfelelő méretű egó is.

Azért, mert ezek az emberek ritka beképzeltek, és azt hiszik, bármit megcsinálhatnak, és tökéletesek - és vagy nem értik meg, hogy másokat zavar, amit csinálnak, vagy egyszerűen azt hiszik, hogy a "vagányságuk" a többi ember fölé emeli őket, és nekik mindent el kell viselniük, amit csinál, mert ő a király/nő.

Nálunk lépcsőházi lakóközösségben voltak ilyenek, majdnem felgyújtották a linóleumot égő csikkel, cuccokat hajigáltak le az ablakból (vicces volt, amikor tanulni próbáltam az ablakkal szembeni íróasztalomál, és fél szemmel azt láttam, hogy 10percenként elsötétül minden, mert épp ledobtak vmi szart, ami lement az ablakom előtt), az ajtónk előtt hugyoztatták a kutyájukat, alsó szomszédjuk lement szólni, hogy legyenek halkabbak, az ovis gyereke nem tud aludni, és erre megverték... és még nekik állt feljebb, amikor lakóközösségileg megmondtuk nekik, hogy viselkedjenek normálisan, hogy mi hogy merészeljük...