Miért nem létezik megfelelő férfi?

Mindketten jól írjátok, sajnos! Az a baj szerintem, hogy összemosódtak a szerepek, tehát nincsenek már női és férfi szerepek, amiket be kell töltenünk. A nő is dolgozik, ugyanazokat a hobbikat és tevékenységeket űzi, mint egy férfi. A férfitől meg elvárja, hogy ugyanúgy kivegye a részét a háztartásból és a gyereknevelésből. De hát nem így vagyunk kódolva, mindenkinek meg lenne a saját funkciója, és ebben kellene kiegészíteni egymást a nőnek és a férfinek. De ehelyett nem ezt tesszük, de belül lázadunk, rossz hatással van ez ránk, és elkezdünk háborúzni meg rivalizálni a másikkal. Ez egyre inkább elharapózik, már csak a gyerekek miatt vagyunk együtt, közben lenézzük a másikat stb. Szerintem egy nőnek meg kellene tanulni nőnek lenni, és a pasit hagyni, hogy pasi legyen. És elfogadni egymást olyannak, amilyen. Akkor működne egy párkapcsolat.

A másik, hogy az ego-nk egyre nagyobb, és folyton a párunk fölé akarunk kerekedni, mindig azt nézzük egy vita során, hogy csak nekünk lehet igazunk és nem vagyunk hajlandóak kompromisszumra. Az emberi értékeknek nem tulajdonítunk jelentőséget, csak a tárgyaknak.

Lehet, hogy ez így túlzás, ahogy leírtam, de efelé tartunk, úgy látom! A média a hibás nagyrészt, lebutítja az embereket, az a cél, hogy fogyasztóvá válj és ne gondolkodj.

Nincs megfelelőség, akárki képes a holtomiglan-holtodiglan beteljesítésére, és boldog lehet benne. Nem az a kérdés tehát, hogy van-e olyan, aki képes rá, hanem hogy ki az, aki hajlandó rá.

A válasz: az első olyan, aki áradozni fog neked erről anélkül, hogy ilyesmire akarnád terelni a beszélgetést. Csak állj szóba mindenkivel, és az egyik egyszer csak nekikezd.

Kérdező, az első nagyon jól körülírta a lényeget. Ha fogalmazhatok úgy: nem vagytok igazi nők, minek nektek igazi férfi?

Viccet félretéve, igenis vannak még normális férfiak és nők, ha Te nem találsz, vagy téged nem talál meg egyik se, akkor gondolkozz el azon is, nem veled van-e a gond. Vagy a nyavajgás és mások leszólása egyszerűbb?