Üdv! Mi lehet a hiba? (bővebben alább)

Kései Sirató,a dolog igaz,valóban dolgoztam külföldön,nem is kevés ideig,és most is azon dolgozom hogy mihamarabb visszamehessek,ezzel kapcsolatban jutott eszembe még valami,

amikor odakint voltam egyfojtában hazavágytam,és ugy éreztem nem való nekem a hosszabb távollét az otthonomtól,ám fura hogy amikor itthon voltam akkor meg külföldre vágytam vissza,de minél előbb!Na ez vajon mitől lehet?hogy sehol se jó,se itthon se távol!A Határozottság az biztosan érzem hogy hiányzik belőlem,folyton az az érzésem hogy hiába tanultam ki több szakmát,hiába értek sok mindenhez, hiába tapasztaltam már sok mindent,mégis mintha semmihez nem értenék és semmit nem tudnék,csak a bizonytalanság!az van bennem!Az önbecsülésem nagy mértékben meg lett tépázva az évek során és félek hogy már sosem fogom tudni helyrehozni!

Szia Kései Sirató!

amit a hitről írtál nekem, lehet benne valami,elég sok iskolát és tanfolyamot elvégeztem már,több szakmai végzettséggel is rendelkezem, az elemi iskolaitól egész a szakközépiskoláig,épp a minap találtam új munkahelyet is, aláírtam egy szerződést,tehát dolgozni fogok újra és tervezem hogy újra beülök az iskolapadba, nyelveket tanulni,fejleszteni a meglévő német nyelv tudásomat és további szakmai képesítés megszerzése okán!Lehet hogy amit én hiánynak érzek az valójában mind megvan bennem csak megerősítésre lenne szükségem ahhoz hogy higgyek is benne?

Van egy két olyan ember az életemben (egyik a szülőapám) aki rendkívül negatív ember,mindenkiben és mindenben csak a rosszat látja,bennem is,bátyámmal együtt gyakran hallgattuk tőle hogy buták vagyunk,nem tudunk mi semmit se, nem visszük az életben semmire se és még fojtathatnám,a bátyám rácáfolt erre,munkahelye van,lakása,gyönyörű felesége és egy aranyos tíz éves kisfia,mindent elért amire egy férfinak szüksége lehet az életben,őszintén szólva öt tekintem a példaképemnek,talán ezért van az hogy szeretnék hozzá hasonlítani!Én érzékeny ember lévén jobban magamra vettem ezeket a bántó és lekezelő szülői szavakat és talán ez is lehet az oka valahol hogy kevésbé hiszek és bízok magamban,de van bennem egy kis szikra, valami fura dolog ami sosem enged padlóra kerülni,sokszor vesztettem már el a munkahelyemet, ért szakítás barátnők részéről,de sosem omlottam össze,tény hogy elbizonytalanodtam sokszor, de elhagyni sosem hagytam el magam,nem nyúltam italhoz,sem drogokhoz, józan és erős tudtam maradni mindmáig a körülmények ellenére!