Igaz az, miszerint az az ember aki mindig a hétvégét várja boldogtalan?

Szerintem is igaz ha így végig gondolom. Az egész nyaram abból állt hogy kábítószereztem meg ittam és mindig a hétvégét vártam valami party miatt.

Holott nem voltam boldog csak akkor tudtam úgy megborulni hogy úgy éreztem. Normális esetben az embernek van egy alap jó kedve amihez nem nagyon kell különleges nap vagy cucc meg esemény sem

Az 1# is, a 2# is jól megfogalmazta a dolgot.

Balázs meg megint csak önmagából indul ki: akinek az a "munkája"-, a "szórakozása", hogy másokon nevessen, kifigurázza a másikat, az nem csoda, hogy boldog a saját szellemi szintjén.:)

Tehát megint az volt a műsoruk tartalma, hogy másokat leszólnak, ítélkeznek. Nem véletlen nem bírom egy percig se hallgatni már évek óta ezt a csicskagyereket.

Nos, az emberek többségének a munkahelyen kívül (is) van az élete, amit leginkább hétvégén tud élni, ha normál munkarendben dolgozik. Akkor tud családdal programozni, barátokkal találkozni vagy számára élvezetes otthoni teendőket elvégezni, hosszabban sportolni stb stb. Mi a francért ne ezt kéne várni, a szutyok mókuskerék helyett? Mondom ezt úgy, hogy alapvetően mindig is olyan munkám volt, amit vagy szerettem vagy legalább megvoltam vele.

Akinek eleve a megélhetésért kell dolgozni, az egy rabszolga, persze hogy boldogtalan.

Az egész élete be van osztva és elmegy mellette az élet úgy hogy soha nem élt.

Az olyanok, mint Balázs és a műsorvezetők, celebek szórakozva keresik a pénzt.

Bár elfáradnak, de amíg bent vannak nevetnek.

És persze nem keveset keresnek, Balázs korában sokan már ha nem dolgoznának, akkor is megélnének, mert van tőkéjük.

Ez az igazi élet, nem az, hogy nyugdíj után is dolgozni.