Az átlagos és az átlag alatti nőknek hogyan kellene elviselni, hogy vannak közöttünk istennő gyönyörű külsejű nők? Mások hogy viselik ezt el és én miért nem tudom, ha több millió nőnek megy?

valahol azért baromi ciki és megalázó amikor valaki pont erre féltékeny. millió más, érdekesebb tulajdonság van, ami jobban befolyásolja az életet és emberileg is többet ad hozzád, mint a kinézeted. ha már valakiben ott az irigységre való hajlam, legalább lenne irigy mások kreativitására, tehetségére, talpraesettségére, kitartására, intelligenciájára, vagy valami izgalmas tulajdonságra, ne pedig arra hogy jujjj ennek és ennek szebb az arca formája.

én személy szerint úgy viselem el ezt a szörnyű szituációt, hogy megjegyzem magamban hogy "wow de szép ez a csaj" aztán ennyi.

Hetedikes voltam, amikor ezt kifejtettem az anyukámnak, miszerint rémes, hogy nem vagyok szebb, mint a legszebb lány az osztályban, és kedvesebb mint egy másik lány , aki szerintem a legkedvesebb.

Mire anyu bölcsen megkérdezte, hogy mit adnék ezekért a tulajdonságokért oda, a saját jó , szerencsés, kiváló dolgaimvól. Ja, hogy semmit, ( a matek ragadt rám, a hajam csodaszép volt, jó atléta voltam) csak még ez a kettő kellett volna a kis telhetetlen lelkemnek.

Gondolkodj! Az embernek rengeteg tulajdonsága van. Nem reális mindenben a legelsőnek lenni.

Aki átlagos, annak már van egy jó kiindulási alapja. Ráadásul a férfiak nagy része is az, akik lehet, megnéznek egy modellt, de tudják, hogy nincs esélyük. Ezt lehet szemét dolognak tartani, de a nők is pontosan ugyanezt csinálják, álmodoznak Brad Pittről, aztán hazamennek az átlagos férjükhöz, akit szeretnek.

Átlagosan ugyanis simán lehet párt találni és úgy általában boldog életet élni. Ha meg felteszel egy előnyös sminket, vágatsz egy jó frizurát és alkatodnak megfelelően öltözködsz (vékonyan ez könnyebb), máris az átlag tetején vagy átlagon felül vagy.

Aki csúnya, az ezekkel sem ér el egy átlagos szintet sem.

Rinya helyett becsüld meg, amid van. Pl vékony vagy, másoknak ezért kemény edzéseket, fogyókúrákat kell tartaniuk. A hosszú haj mondjuk nem tudom, milyen feltétele a csinos öltözködésnek, de mindegy, sokaknak meg se nő hosszúra. És biztosan van még más külső tulajdonságod is, amit lehet szeretni és mások még irigyelhetik is.

Amúgy én is átlagos vagyok és tinikoromban valóban betegesen irigykedtem a gyönyörű lányokra. Aztán ebből szépen kinőttem és nem csak elkezdtem kihozni magamból a tőlem telhető maximumot, de azt értékelem is. Tisztában vagyok vele, hogy nem leszek soha egy szépségkirálynő, de nem is akarok már, hanem büszke vagyok arra, ami előnyös rajtam alapból, pl nagyon dús, erős a hajam, gyorsan nő a körmöm és szintén erős, a szemöldököm és a szempillám natúran olyan hangsúlyos, mint másnak kifestve, kemény edzés nélkül is van alakja a fenekemnek, ilyesmik. Előnyös ruhákat hordok, ha pedig nagyon jól akarok kinézni magamhoz képest, akkor sminkelek is (de ha olyanom van, simán megjelenek bárhol minimális festékkel vagy akár anélkül is). Szoktak jönni bókok és próbálkozások, de kizárólag azóta, mióta az sugárzik belőlem, hogy szeretem önmagam (és ez nem egyenlő az önimádással).