A hosszútávú egyedüllétnek nagyon sok a rejtett társadalmi költsége?

Pff. Tudod, akiket én ismerek egyedülállókat, egyikre sem igaz amit mondtál. Sőt, aki nem vállalt gyereket, sokkal kisimultabb. A legjobban szembetűnőbb, amikor valaki sok év házasság után válik el, érdes módon többnyire nőkön látom ezt, hogy kivirulnak, elkezdenek élni.

Nyilván mindez egyénfüggő, és mindenkinek megvan a véleménye. Például engem a mozaik családok szoktak elborzasztani, vagy amikor egy nőnek minden gyerekének más az apja, lásd Szinetár Dóra, vagy Martinovics Dorina. Nem ítélkezek, csak megdöbbent

Nem tapasztalok semmi ilyesmit. 34 leszek, megvannak a barátaim, hívnak társaságokba, új helyeken is könnyen barátkozom, a munkahely meg általános céges bulikat szokott rendezni, nem babazsúrokat, ott pont, hogy a családosok azok, akik inkább nem jönnek el vagy korábban lelépnek.

Eleve nem is akar családot a baráti körben mindenki, manapság nem túl jellemző, hogy egy társaságban csak egy darab ember legyen, aki nem akar gyereket. A párkapcsolat léte meg pláne senkit nem érdekel.

Én eleve azt se tudom felfogni, hogy akinek családja van, az minek vágyik családosok közé, családi programokra másokkal.

Nem elég neki otthon ez az "elmebaj"?

Sokkal kézenfekvőbb egy szingli haverhez átmenni, ha csendre vágysz, nem más családjához átmenni, ahol szintén hangzavar és pörgés van ezerrel.

#17 Na, valami ilyesmire gondoltam, amikor azt említettem, hogy oka van annak, ha az embert kerülik.

Én vele ellentétben nem személyeskedtem, nem szóltam le senkit, csak egy tényt állapítottam meg, miszerint ha valakit kerülnek, akkor érdemes önmagát is megvizsgálnia, mert nem biztos, hogy a "világ gonosz" hanem lehet, hogy az adott egyén stílusa, jelleme, viselkedése az, ami taszító.

Pont mint a 17-esé, aki ismeretlenül is gyűlölködik. Így persze, hogy nehéz barátkozni, ismerkedni.

"Nem elég neki otthon ez az "elmebaj"?"

"Sokkal kézenfekvőbb egy szingli haverhoz átmenni"

Az otthon nem mindenki számára jelent "elmebajt", a társasági élet nem csak abból áll, hogy elmenekül az ember otthonról.

Eleve egészséges embernél egyik opció nem zárja ki a másikat. Pont ugyanúgy mehet a szingli barátokhoz is, mint ahogy szervezhet családos baráti összejöveteleket is.

"akinek családja van, az minek vágyik családosok közé"

Azért, mert a programokból nem akarja kizárni a családját.

Egyrészt a gyerekek szocializációjának is jót tesz, ha együtt játszanak, az is jót tesz ha már gyerekkorban látják a felnőttkori barátság, közösség működését.

Másrészt attól, hogy családosok vagytok nem kell kizárnotok egymást az életetekből. Két családos ember is elmehet "családmentes" programra, de miért ne szervezhetnének közös családi programot? Annak is megvan a maga szépsége.

Harmadrészt az emberek általában a magukhoz hasonlóval érzik jól magukat, két családosnak adott esetben több közös témája lehet, mint egy szinglinek akinek kilátásban sincsen a család.