Mi lehet az oka annak hogy az emberek ennyire közönyesek lettek az embertársaikhoz?

11#: Pl.: valóban jobban figyelni egymásra a hétköznapokban; nem morogni, ha a másik kicsit lassúbb a pl.: sorban; nem túlgondolni az utcán elesőn, hogy: "Hja me' drogos"; elfogadni, hogy minden ember más és más, de persze a határt megszabni magunk körül, hogy ne is legyünk palimadarak.

Rengeteg idős egyedül él, akiknek a gyerekei rájuk sem néz: a szomszédja viszont ránézhetne, ha pl.: ritkásabban látja. Nem beszólogatni annyit a másiknak, ha pl.: munkanélküli, vagy épp beteg.

Kicsit mintha a felelősség érzete is hiányozna sokaknál, hogy "Én nem akarok magamnak bajt".

Kis, apró lépések sokak által talán eredményre vezetne a változáshoz.

Az emberek el is hidegültek egymástól, sok esetben annyi gondjuk van, vagy "csak" sietnek, kapkodnak, hogy nincs idejük, energiájuk, kedvük másokkal foglalkozni. Vagy annyira magukkal vannak elfoglalva, hogy nem veszik észre, figyelnek fel arra, hogy a környezetükben van valaki, akinek segítségre van szüksége, bármilyen értelemben.

Meg olyanok is vannak, akik ilyen helyzetben nem tudják, mit kell tenni, vagy nem mernek elsőként reagálni. Hányszor látni olyant, hogy valaki elesik, nem megy hozzá oda senki, majd amint valaki mégis odalép, hirtelen jönnek után még többen?

Szerintem az is a megoldások közt van, hogy több türelemmel, empátiával fordulunk mások felé, és legalább egy kicsivel többet figyelünk másokra.