Miért zavar mások viselkedése, ami elindit benned egy ellenállást?

Mert azok mellé állnak, nem mellém.

Soha nem az számít kinek van igaza, hanem kinek nagyobb a pofája vagy van fentebb státuszban pl a főnökkel szemben se véd meg senki sőt inkább lesznek az ellen akit a főnök mobbingol.

Az egészben ez zavar hogy azok akiknek pofon járna azok kapnak vállbaveregetést és mindig a másiknak kell menekülni és tehetetlenségre van kenyszerítve na meg a bullshitek hogy ne törődj vele.

Persze tűrje el az ember hogy őt használják boxzsáknak meg bántalmazzák.

Miert nem azok vannak kirúgva akiket ki kéne rúgni. Miért azok akik csendesen szorgalmasak.

Valojában az igazságtalanság zavar.

Vagy lsd bántalmazó kapcsolatok pl.

Egy emberként áll fel a társdalom a bátalmazók mellé és rugdossák ők is az áldozatot.

Errol kérdésem is volt hogy bántalmazókkal szemben miert csak bántalmazó az aki kiáll?

Farkas ellen csak farkasok veszik fel a kesztyűt.

A többi meg odaáll köpködni csak.

5 na az ilyenek mennek munkanelkulinek. a pofázókat meg feljebb helyezik.

Es akkor pontozgatnak lefelé mintha becsulettel lehetne élni

Hazugság, vulgáris vita (aminek köze nincsen az igazi vitához), ígéret szegés, más idejét és személyét nem tisztelő viselkedési formák, gyávaság avagy töketlenség.

A hazugságot gondolom nem kell kifejtenem.

Annyit tennék hozzá, hogy számomra a kegyes-,gyenge hazugságok is ide tartoznak.

Pl kamu kifogások egy tali ellen, az helyett, hogy megmondaná: "ne haragudj, de nincs kedvem" vagy "nem haragudnál meg, ha ma inkább pihennék itthon? Végre egyedül vagyok, mamánál a gyerek."

Barátosnőmet kellett erre rászoktatni, hogy pont azért vagyunk barátok, mert mindent megbeszélhetünk, megoszthatunk egymással. Emellett tiszteletben tartom őt és az idejét. S nem vagyok az az ember, aki besértődik ilyenen, hanem megértem. Tennivaló mindig van, főleg ha az embernek ennyi hobbija van, mint a magamfajtának.

S ezt fordítva is elvárom az emberektől.

Kell egy igazán érett személyiség ezen dolgok tiszta megbeszéléséhez.

Egy teljesen más mentalitás, ami az átlag emberek között megszokott.

Vita - nyitottság, kommunikáció és érvek, tények ütköztetése normális hangnemben.

Vannak barátaim, akikkel simán elbeszélgetünk adott témákról 4-6 órát is bőven kifejtve. Szeretem, mert kultúráltan tudnak véleményt is kimondani, akár pozitív vagy negatív a dolog.

Gyávaság, töketlenség

Legyen szó az önmagunkért való kiállástól egészen a más ember védelméig.

Nem szeretem, amikor lapul valaki s nem meri kimondani s megbeszélni a dolgokat.

Jómagam pártatlanul is kiállok akárki mellett, ha igaza van vagy/és ártatlan.

Pl volt kollegina, akinek a puszta létezésem is fájt, fájt neki a boldogságom, céltudatosságom s hogy tisztességgel dolgoztam és teljesítettem. Eldugta munka eszközeim, ostobaságokat pletykált stb.

Ám amikor őt vádolták egy komoly hibával, még a cég tulaja is, a kollegina mellé álltam és bizonyítottam ártatlanságát.

Később megköszőnte rosszúl érezve magát. Annyit mondtam, ne köszönd, hanem legyél emberséges velem, ahogy én is veled.

Rosszindulat, pletyi és társai - sose szerettem. Azok az emberek rosszindulatúak, akik önmagukkal vagy/és életükkel elégedetlenek s igyekeznek elterelni a gondolataikat mindezekről. Ezért más embereket vagy dolgokat vesznek célba témáikkal, kellemetlen tetteikkel.

Ám az ilyen viselkedés számos ponton őket minősíti.

Az a sok idő és energia, amit ezekbe belefektetnek, mert menekülnek önmaguk elől... Nos, bele lehetne fektetni sok más előnyős és hasznos dologba.

Pl rendezni önmagát testben, lélekben és életben.

Aztán haladhatna értelmes célok megvalósításának útjain.

Pletyi, klikk helyett anno pl inkább rajzoltam, vázlatoltam, számoltam, mivel munka után mindig pluszba dolgoztam a saját célomon, ami nem volt könnyű, de sikerült.

Sok rosszindulatú ember célpontja voltam, mert mosolyogva lelkesen rongyosra vázolt füzetemmel jobban el voltam foglalva a szünetekben a felesleges pletyi helyett.

Rossz néven veszik, ha más érdekli a másik embert.

S van egy másik, számomra furcsa átlagos emberi gondolkodás:

Pl megkérdezi valaki mi van veled.

Majd ezt őszintén rövidre fogva felvázolod.

Ha a mondandóban vannak negatív tényezők, akkor panaszkodás szóval jellemzik a mondandódat.

Ha a történetedben pozitív dolgok vannak, akkor megveregetik vállad és sikeresnek, jónak mondanak.

Holott a valóság az, hogy nem ilyen fekete fehér senki sztorija. Mindenben van valami jó és kellemetlen is.

Nincsen olyan, hogy csak rossz és csak jó.

A tények pedig tények.

Ha megcsúszott az autó és árokba borul valaki, az az illetővel megtőrtént tény, esemény.

A tanulság pedig, hogy óvatosabban vezessen vagy pl nyári gumit érdemes lecserélni időben.

Lehetne még sorolni.

Na meg vannak azok a mondatok, szavak, amikkel ki lehet kergetni:

" Nincs időm"

"Unatkozom"

A legtőbb embernek csak meg kellene tanulni kezelni az idő beosztását. Problémamegoldó képességet, kreativitást igényel, de ezek az élet minden területén fontosak.

Nagyon kevés embert tudok felhozni élő pl-nak, akik minden perce beosztott. (Komoly vállalkozók több hellyel, céggel)

Mosolyogva szoktam azokra nézni, akik mondják nincs idejük és tudom milyen az életük.

Volt akivel értelmesen megbeszéltük s azóta nem mondja ezt.

Pl sok ember nem tudatosan vásárol és rengeteg időt elveszteget, mert naponta boltozgat.

S nem lesz több pénze az embernek attól, hogy apránként vásárol. Tudatosabb nagyobb vásárlással is lehet időt, pénzt spórolni. Meg sok más praktikus szervezéssel.

Aki száján kijön az unatkozom kifejezés az sokat elmond az illetőről. Nem igen vannak gondolatai, érdeklődési körei.

Egyhelyben ülve vagy fekve is lefoglalnak a gondolatok, ötletek, kivitelezések, érdekességek. Nemhogy, amikor teret adok tevékenységeknek.

Sokak számára én vagyok a fura, számomra pedig a világ zöme. 😜

Barátokkal és párommal szoktuk ezeket beszélni más más nézetekből megközelítve.

Szeretem, mert érdekesek, jó s rossz dolgok egyaránt a maguk módján. Sokban pedig tanulság is van. Másrészt a megannyi különböző ember műkődésének megértése sok mindenben segít, hozzáad az élethez.

Ellenállok adott dolgokban adott módon.

Pl nem állok be a sorba, mert ha beállnék önmagamat kellene feladni.

Leszek a többség számára különc, ha kell.

Vannak elveim és emelt fővel szeretek élni továbbra is. Gerincemet megtartva.