Az emberek miért vevők ennyire a trágárságra?
Mert kiélhetik a primitív indulataikat.
Valódi konzervatív ember nem káromkodik.
Ahogy írtad is, régebbről az elitet látjuk, mostmeg nincs ilyen tehát összeolvad a kettő, lesz egy átlagos masssza, amk jobban húz a közember felé mert abból több van.
Emiatt lett ilyen a sajtó is, mert már nem csak az elitnek szól hanem az átlagnak.
Értelmiségi meg lehet attól, hogy trágárul beszél, nem követi ezt a normát. Pl a legokosabb ember akit ismerek olyan mocsokosan tud beszélni hogy legszívesebben szappannal mosnám ki a száját.
Nem az emberek változtak(ebből a szempontból kb 4 ezer éve ugyanúgy működünk) hanem megjeéent az internet. Régen csak azért nem láttad ezt mert nem volt internet, de ugyanúgy vevő volt a többség a káromkodásra.
MOzart, Shakespeare is többek közt, de írhatnék költőket írókat tudósokat is
Ez nem műveltség kérdése.
Pont a modoroskodás, ami "természetellenes". Hiszen ellene megy az ösztönös indulatszavaknak, belekényszeríti a mondandónkat egy olyan szóhasználatba és/vagy környezetbe, ami nem adja vissza az egyszerűségét.
Van, amikor pont az teszi érthetővé/egyértelművé a mondanivalónk lényegét, ha profán módon van megfogalmazva.
(Igen, észrevehető, az előző mondatomban a "modoroskodás". Mennyivel egyszerűbben is le lehetett volna írni káromkodva, sokkal egyszerűbb lenne megérteni.)
Hogy példákat hozzak, a kultúra "nagykövetei", a költők is előszeretettel káromkodtak. Pedig rájuk aztán abszolút nem mondhatjuk, hogy "műveletlenek" lettek volna.
(Pár karaktert cserélnem kellett, hogy a gyakori kiengedje)
*****
Janus Pannonius, a nagy magyarkutató, egy nő szex közbeni fingadozásáról:
"Lúcia, midőn tekerésre kinálja parázna p*cs*ját
s lábai kétoldalt lógnak a vállaimon:
s**ge lyukán íme rettenetes ropogás szabadul ki,
s mint a szilaj villám, tépi a fellegeket.
Én meg az orrom jól befogom s meglépek azonnal,
büszke f***om lekonyul, szégyenem onnan elűz.
Lúcia semmi gyönyört nem nyújt minekünk a p*n*skád
míg nem hagyja alább s**ged e csúnya szokást!"
*****
Csokonait sem kellett félteni ilyen szempontból (Vers címe: A borital mellett):
"[...] K*rv*nyjok, hiszen én velek nem cserélek.
[...]
F**zariságomért huncfut aki nevet.
[...]
– Nem – ba**om az anyja hu*yos németjének,
[...]
Igyatok, k*rv*nyja, fiúk! a világnak,
Ku*v*nyjok azoknak, akik minket rágnak [...]"
*****
És a legnagyobb magyar költők között is található ilyen, mint PETŐFI:
"Foglalod a ku*vany*dat,
De nem ám a mi hazánkat!"
(Mit nem beszél az a német...)
*****
De mehetünk bőven tovább, hivatalos utakra is (a következő megtalálható fizikai formájában levéltárban, valóban így íródott, hivatalosan):
"506/1903.
Tekintetes kultúrmérnöki hivatal
Pécsett.
Tegnapi póstával érkezett 1090/1903 sz. hivatalos átiratukra, melyben azt kérdik, hogy a Magyarberki község határában lelt régi sarkantyúval mi történjék? hivatalos tisztelettel azt válaszolom, hogy bas*zák meg az urak a sarkantyújukat, mert 35° Reaumur hőségben ilyen sz*rs*gokkal nem foglalkozhatunk.
Budapest 1903 aug. 18.
Teljes tisztelettel
lóf**z a s**gükbe,
Dr. Réthy László
m. n. muz. érem és régiségosztályi igazg.-helyettes.
A XIV. ker. m. kir. Kulturmérnöki hivatalnak
Pécsett."
*****
A káromkodásnak van helye a világban, kulturális és művelt körökben is. Attól, hogy valaki káromkodik, egyáltalán nem válik kevésbé művelté senkihez képest.
A trágárság tud vicces lenne, vagy éppen lehet vele erősnek tűnni stb egy csomó dolog kifejezhető vele.
És valószínűleg azért ezt mindig ezt választják, mert nem ismernek mást, nincs másban gyakorlatuk. Különben csinálhatnák néha ezt néha azt pl.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!