Inkább a sorsszerűségben hisztek, illetve ezt tapasztaltátok meg eddigi életetek során, vagy abban, hogy inkább az egyén egy maga által eltervezett, elgondolt életutat jár be?

"A múlt, a jelen és a jövő közötti különbség csak illúzió, még ha oly makacs is." (Albert Einstein)

Előttünk van a holnap (december 19). Úgy tűnik, ez nyitott, azonban kevesebb, mint 24 óra múlva be fog fagyni, és a benne foglalt történések december 20-án már változatlan, befagyott történések lesznek. Ez megismétlődik az összes többi nappal. Nyitottnak tűnik, de aztán befagy a múlthoz hasonlóan.

Holnap a mai nap számodra is ugyanolyan rögzült lesz az idővonalon, mint 1993 december 19. Nem tudsz már vele semmit sem kezdeni.

És pontosan erről van szó.

A speciális relativitáselméletből ugyanis az következik, hogy az egész világ be van fagyva, vagyis tulajdonképpen nincs nyitott jövő. Valójában a történések, események már léteznek, csak a mi tudatunk megy át a rögzült idővonalon.

Vagyis a mi terveink csak dőre álmok. Ámi a szabad akarat illúziójában ez egyáltalán nem tűnik fel, így nem igazán nem jelentősége.

#3

A szabad akarat illúziójában élünk. Tehát olyan, mintha lenne szabad akaratunk, így értelmet is találhatunk az életnek. Persze, az, hogy te milyen értelmet adsz az életnek, erkölcsi nézeteket, de az is be van programozva.

A magam részéről lenyűgözőek tartom ezt a folyamatot: emberek milliárjai élnek illúzióban, és nem tűnik nekik fel nekik.

Brian Greene egyébként új definíciót adott a szabadságnak: nem azért vagyunk szabadok, mert az akaratunk szabad, hanem azért, mert a létezésünk meghaladja más atomhalmazok létezését. Egy tárgy nem gondolkodik. Nem érez. Nem tud megmozdulni. Mi emberek képesek vagyunk a gondolkodásra, az érzésre, a mozgásra. Ezt jelenti a szabadság. Egy hegy ilyen szemszögből nem szabad, csak úgy van magának, helyhez kötötten, értelem nélkül.

Én úgy gondolom hogy ahogy nézzük. A te szinteden ha lejjebb vagy akkor a sors rángat téged, ha feljebb vagy akkor te irányítod a sorsodat, a legmagasabb szinteken pedig minden bevégeztetett.

Szóval a szabad akarat és az eleve elrendelés között valahol középen vagyunk, különben nem lennének távoli jövőbe fürkésző látnokok.

A múltunk meg ugye a hátunk mögött, az már megtörtént, a múltat-jövőt pedig most írjuk.

Ha létezik egy intelligens időfelettiség, akkor az rálát az egész idősíkra.