Szívesen olvasnám a gondolataitokat erről. Úgy vettem észre, hogy akiknek nehezebb az élete, olyan irigységgel, dühvel, támadással tudnak azokra reagálni, akiknek könnyebb - tisztelet a kivételnek. Ti is észrevettétek? Példák lenn.
- a leterhelt, babázós, többgyerekes anyukák a "gondtalan" gyermektelen, pedig már bőven gyermekvállaló korban lévő nőket támadják
- akiknek tizenéves koruktól dolgozni kellett, akár suli, hobbik mellett, ők azokat támadják, akik 20-as éveikben még anyagilag támogatva vannak, meg lazulni tudnak suli mellett, meló helyett
- akiket "kényeztet" a párjuk, pl. hoz-visz kocsival, meg még 1001 példát lehetne mondani, ahogy segítve vannak, azokat meg azok támadják, akik ilyen segítség nélkül egyedül gürizik végig az adott teendőket
Most így ezek jutottak eszembe, de tuti van még 1000
- Páromat, azaz minket irigyelnek párom kollégái (magánitalbolt - kereskedelem), mert mi eljutottunk a Karib-térségbe nyaralni, miközben ők állandóan isznak, cigiznek, buliznak, nem tudatos vásárlók, van autójuk, többüknek gyerekük is van és a többségükön legalább van 10-15 kg zsírfelesleg. Ők erre, mi meg arra költöttük el a pénzünket.
- Volt egy 50-es kolléganőm, már nem az, aki irigyelte, hogy a férfi kollégáim megdicsérték az alakomat, meg a stílusomat, ő pedig már nem kap ilyet. És megjegyezte, majd, ha én is annyi idős leszek, én se leszek már ilyen vékony. Korilag az anyám lehetne az a nő és nem is volt elhízott a nő.
Nekem elég szar volt a gyerekkorom (tényleg szar, nem csak az, hogy anyám kétszer megszidott és jajj ezt micsoda tragédia). A felnőtt életem sem tökéletes, folyton ránk jár a rúd. Mégsem irígylem másét. Mármint persze, olyanok mefordulnak a fejemben, hogy de jó lenne nekem is ez vagy azt, de olyan, hogy bassza meg, mert neki van, nekem meg nincs, olyan még nem volt.
De persze olyan is van, amit te mondasz.
"a leterhelt, babázós, többgyerekes anyukák a "gondtalan" gyermektelen, pedig már bőven gyermekvállaló korban lévő nőket támadják"
Ezeknél arról van szó, hogy rettentő frusztráltak, mert nem olyan habos-babos kis rózsaszín világ a szülői élet, mint ahogyan azt ők elképzelték, ezért mindenkit utálnak, aki nem szült és van ideje magára, a párjára, a hobbira és minden egyébre.
#3
Ember, kötekedés és rosszindulatúság helyett, tanulj meg mondatokat értelmezni. A párom kollégái irigykedtek ránk, hogy mi hol voltunk nyaralni. A másik kolléganőm meg csak kötekedett velem.
Hogy jön ide az, hogy "eléggé érdekes személyiség lehetsz te is,"? Párom kollégái nem is mernek engem rendesen.
Fejtsd már ki bővebben, hogy mire gondolsz, mert az ilyen irigykedős, rosszindulatú emberek fejébe nem látok bele, mint amilyen tiéd is.
#5 Pont erről beszéltem, engem is irigynek nevezel, holott pont a stílusoddal van a probléma, de most bebizonyítottad, hogy milyen igaz volt a hozzászólásom. Ez a fennhéjazós duma a Karib-tengeri nyaralásról meg hogy másokon mennyi zsírfelesleg van ... ugyan már! Lehet jól élni anélkül is, hogy ennyire lenéznél másokat. Én sosem irigyeltem mástól azt, amije van, mert mi a párommal megdolgoztunk azért, hogy elérjük az álmainkat, de ugyanakkor nem nézem le azokat, akik ezt nem tehetik meg.
Tudom, még mindig nem fogod érteni, nem fontos reflektálnod rá, meddő párbeszéd lenne.
#6
Én leírtam a tapasztalataimat, te pedig belém álltál, és még te kéred ki magadnak, ha visszaszólok neked, pedig te kezdted az egész kötekedést.
Nem én tehetek arról, hogy a magyar lakosság jó nagy része elhízott, én meg vigyázok magamra, mert számomra az egészség a legfontosabb, sportolok és mértékkel eszem. A példámmal arra akartam rávilágítani, hogy egyesek két kézzel szórják a pénzüket minden felesleges dologra, de irigylik, ha a másik elmegy olyan helyre nyaralni, ahova ők, mert szórják a pénzüket, sose fognak eljutni.
És, azért neveztelek irigynek, mert belém álltál, teljesen indokolatlanul, nyilván azért, mert irigyelsz. 1. válaszom stílusában semmi kivetnivaló nem volt. Az, hogy neked nem tetszik egy szimpla válasz, az egyéni szociális probléma. Ha frusztrált vagy, ne másokon vezesd le, kérlek.
"de ugyanakkor nem nézem le azokat, akik ezt nem tehetik meg."
De nem csak belőled áll az egész világ. Tudod, vannak rosszabb emberek is, akik irigyek másokra, mint ahogy a kérdés is erről szól. Lehet, hogy te nem irigyelsz senkit, de attól még mások irigyelhetnek pl. engem, vagy akár téged is, csak míg te nem tudsz róla, én meg igen.
Nekünk van 2 olyan munkatársunk, akiknek nagyon-nagyon nehéz az életük. Mindig előadják a "Jaj, én..."-t, de semmi jót nem vesznek észre ami jót-, esetleg támogatás lenne az intézmény részéről feléjük, a sors, amit ad rájuk az élet, azt pedig mindig más okozza nekik. Valamint akinek kicsit, valamivel jobb, akkor az is számukra a xar, szemét, stb. Csak azt nem nézik, hogy akikre fújolnak, ők is emberek, tehát őket is éri negatív dolog-gond-probléma.
Nézz utána az IKEA-effektus kifejezésnek, és vidd át a hétköznapi életbe a dolgokat. Na, ezek így gondolkodnak.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!