Mit gondoltok az olyan emberről, aki nagy hangon kijelenti, hogy csalódott valakiben, többé látni sem akarja, de aztán pár nap múlva meg megy pedálozni neki?

Tehát elhordja őt mindennek, kígyót-békát szövegel róla, hogy hatalmasat csalódott, mostantól az ellenségének tekinti, meg ilyenek. De aztán rá nem sokkal meg megy kuncsorogni, hogy "Figyu nem úgy gondoltam, felejtsük el!".

Velem játszották már ezt meg, plusz a Facebookon is kitörölt, és levette a profiljából a fotókat, amiken rajta voltam. Aztán később jött, hogy beszéljük meg a dolgot, és láthatóan csodálkozott, hogy nem akarok vele szóba állni, mivelhogy tudomásul vettem az általa korábban mondottakat, és tartom is hozzá magamat. Ennek már nyolcadik éve, és azóta is így viszonyulok hozzá.

De láttam ilyet ismerősöknél is, ők ellenben megpuhultak és kibékültek.

Ti mit gondoltok az ilyen emberekről? Nem képmutató ez a viselkedés?