Kezdőoldal » Emberek » Emberi tulajdonságok » Férfiak, akiknek még nincs...

Férfiak, akiknek még nincs gyereke, és mondjuk ő maga van már 42 éves, hogyan viszonyulnak a gyerek-témához, az apasághoz?

Figyelt kérdés

pl valaki azt mondta, hogy "addig van szabadság, amíg nincs gyerek."

Aki nem szeretne gyereket, az miből vezeti le,miből indokolja, hogy nem szeretne? A fenti mondat az csak egy példa, kérem, ha nem érzitek igaznak magatokra, hogy mikor megállapítottátok, hogy nem szeretnétek gyereket, ez is indok volt-e, benne volt-e az okok között, amiből levezettétek; akkor ne írjátok oda a kommentetekbe, hanem azt, amiből leszűrtétek, levezettétek (hogy nem akartok gyereket).


Létezhet-e olyan, hogy annyira beleszerettek egy hölgybe, hogy vállalnátok érte, a kedvéért gyereket? Hogy alapból nem gondoltátok volna, hogy akarnátok gyereket, de a csaj, akibe beleszerettetek, mindenképpen akart volna anya lenni, és olyan társat keres, akivel megélhetné a szülőséget, és látjátok, hogy ő is szeret titeket, és az ő kedvéért bevállalnátok? Vagy pl kifejezetten az álláspontotok is megváltoz(hat)na, ha találnátok egy olyan nőt?

Elképzelhetőnek tartjátok?


[Meg amúgy lehet, hogy ha apák lennétek mégis, örömködnétek, örülnétek, lubickolnátok az apaságban, és imádnátok ezt a szerepet. Igen, a pénzt is vegyük be nyugodtan a szempontok közé, pl ha valaki neadjisten elhagyni kényszerül a munkáját, miből fogja megetetni a gyereket 'holnap'.]


Legfőképp pasik válaszára lennék kíváncsi, főleg azok közül, aki már van mondjuk 42 éves, és nincs gyereke, [de min. 29-30 éves ] de rájöttem,

hogy igazából bárki válaszolhat. Pl ő még nem annyi, de nem szeretne gyereket; mik az érvei, a meglátásai; vagy pl csaj, de pl van olyan pasi ismerőse, akiről tudja, hogy nem akar gyereket, és hogy miért nem.

Kifejezetten a pasik véleménye érdekelne most engem ezzel kapcsolatban.


Esetleg még olyat is lehet írni, hogy valaki nem akart gyereket, (vagy többet,és lett több) és most mégis imád apuka/akár többgyerekes apuka lenni. :)



Kort és nemet is írhatnátok légyszi, de nem kötelező, de érdekelne, számomra lényeges lenne. Aki csajként írja pasi-ismerős véleményét, annak mindegy a kora; ott is a pasi kora érdekelne. Ha nem tudod pontosan, akkor pl leírhatod sacc/kb, ha akarod.


Bocsi, ha valahol nem pontosan fogalmaztam; remélem, érthető.



szept. 28. 14:31
1 2 3
 21/25 anonim ***** válasza:
79%
Szerintem manapság az 50 éves pasiknál az a kapuzárási pánik, hogy hirtelen babucikát akarnak. Nő vagyok, nem akarok gyereket, és lassan már társat sem keresek, mert rájuk jön a babázhatnék, amikor szembenéznek az elmúlással.
szept. 28. 20:12
Hasznos számodra ez a válasz?
 22/25 anonim ***** válasza:
80%

Sose terveztem gyereket és a későbbiekben sem szeretnék. A párommal kettesben szeretném tölteni az életemet. Ebben megingathatatlan vagyok.

Olyan férfit keress akivel egyeznek az életterveitek és akar gyereket. Ha olyat próbálsz rábeszélni, aki nem akar az nem fog a gyerekkel megfelelően törődni és a kapcsolatotok is tönkremegy hamar a kialakult problémák miatt.

47F

szept. 28. 20:41
Hasznos számodra ez a válasz?
 23/25 anonim ***** válasza:
Szerintem fejezd be az álmodozást.
szept. 29. 16:07
Hasznos számodra ez a válasz?
 24/25 anonim ***** válasza:
27 éves vagyok és voltam már olyannal akit nagyon szerettem. Akkor 22 éves voltam ő pedig 18 és jött a téma, hogy ő szeretne "fiatal anyuka" lenni. Személy szerint bármennyire is szerettem, mindíg elleneztem a dolgot (később vége is lett a kapcsolatnak, nem csak ezért). Egyszerűen nem voltam hajlandó annyi évesen és olyen anyagi háttérrel gyereket vállalni egyetem melett, mert úgy érzem hogy csak kicsesztem volna a gyerekkel. 5 év elteltével ugyan ezt gondolom, csak már azzal a különbséggel hogy egyáltalán nem szeretnék gyereket. Egyszerűen még ha anyagilag vállalhatnék is és semmi jobb dolgom sem lenne, akkor sem gondolom és érzem, hogy jó szülő lennék. Egy gyerek szerintem a legnagyobb felelősségek közé tartozik és nem csak 18 évig hanem életünk végéig (más szempontokból is nézve). Személyi okokból pedig azt gondolom, hogy bármennyire is képes vagyok helyt állni az életben és megtaláltam a helyem foglalkozás szempontjából is, egyáltalán nem vagyok kibékülve az élettel. Nem tudom azt mondani, hogy ugyan olyan boldog vagyok mint gyermekkoromban és nem tudnám azt mondani a meg nem született gyermekemnek, hogy "az élet szép és jó, érdemes élni érte". De ettől függetlenül elhiszem (és tudom is), hogy vannak párok akiknek tényleg van értelme gyermeket hozni a világra.
okt. 20. 12:26
Hasznos számodra ez a válasz?
 25/25 anonim ***** válasza:

14

A valóság az, hogy nagyrészt a tanulatlan prolik szaporodnak, és ha körülnézel láthatod, hogy nem az értelmiség hanem a nyomor termeli újra önmagát. Ha nyolc eleminél többet teljesítettél volna, tisztában lennél az ilyen evidenciákkal.

okt. 26. 21:55
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!