Férfiak, akiknek még nincs gyereke, és mondjuk ő maga van már 42 éves, hogyan viszonyulnak a gyerek-témához, az apasághoz?
pl valaki azt mondta, hogy "addig van szabadság, amíg nincs gyerek."
Aki nem szeretne gyereket, az miből vezeti le,miből indokolja, hogy nem szeretne? A fenti mondat az csak egy példa, kérem, ha nem érzitek igaznak magatokra, hogy mikor megállapítottátok, hogy nem szeretnétek gyereket, ez is indok volt-e, benne volt-e az okok között, amiből levezettétek; akkor ne írjátok oda a kommentetekbe, hanem azt, amiből leszűrtétek, levezettétek (hogy nem akartok gyereket).
Létezhet-e olyan, hogy annyira beleszerettek egy hölgybe, hogy vállalnátok érte, a kedvéért gyereket? Hogy alapból nem gondoltátok volna, hogy akarnátok gyereket, de a csaj, akibe beleszerettetek, mindenképpen akart volna anya lenni, és olyan társat keres, akivel megélhetné a szülőséget, és látjátok, hogy ő is szeret titeket, és az ő kedvéért bevállalnátok? Vagy pl kifejezetten az álláspontotok is megváltoz(hat)na, ha találnátok egy olyan nőt?
Elképzelhetőnek tartjátok?
[Meg amúgy lehet, hogy ha apák lennétek mégis, örömködnétek, örülnétek, lubickolnátok az apaságban, és imádnátok ezt a szerepet. Igen, a pénzt is vegyük be nyugodtan a szempontok közé, pl ha valaki neadjisten elhagyni kényszerül a munkáját, miből fogja megetetni a gyereket 'holnap'.]
Legfőképp pasik válaszára lennék kíváncsi, főleg azok közül, aki már van mondjuk 42 éves, és nincs gyereke, [de min. 29-30 éves ] de rájöttem,
hogy igazából bárki válaszolhat. Pl ő még nem annyi, de nem szeretne gyereket; mik az érvei, a meglátásai; vagy pl csaj, de pl van olyan pasi ismerőse, akiről tudja, hogy nem akar gyereket, és hogy miért nem.
Kifejezetten a pasik véleménye érdekelne most engem ezzel kapcsolatban.
Esetleg még olyat is lehet írni, hogy valaki nem akart gyereket, (vagy többet,és lett több) és most mégis imád apuka/akár többgyerekes apuka lenni. :)
Kort és nemet is írhatnátok légyszi, de nem kötelező, de érdekelne, számomra lényeges lenne. Aki csajként írja pasi-ismerős véleményét, annak mindegy a kora; ott is a pasi kora érdekelne. Ha nem tudod pontosan, akkor pl leírhatod sacc/kb, ha akarod.
Bocsi, ha valahol nem pontosan fogalmaztam; remélem, érthető.
Nekem soha meg se fordult a fejemben, hogy gyerekem legyen, és ezt közöltem is minden párkapcsolatom elején. Nekem a nyugodt élet fontosabb. Ja, és nem bántam meg, nem hiányzik még most se.
45/F
Az én párom 40es. Mi későn találkoztunk, és 50es lesz, mikor gyerekünk lesz majd. Szeretne velem gyereket és én is vele. Egyikünknek sincs még. Nagyon szeretnénk családot, mert boldogok vagyunk, és csak velem képzelt el gyereket. Nem bánja egyikünk sem, hogy a korábbi partnereinktől nem született gyerekünk. Mi bevállaljuk a késői családalapítást. :)
De ha elmenne valamelyikünk kedve ettől, akkor sem lenne probléma.
Én 36 vagyok, voltak már hosszabb kapcsolataim amiből idővel kinőhetett volna családalapítás, de nem így alakult, és igazából még késznek sem éreztem magam rá mentálisan és egzisztenciálisan. 30 évesen lett ingatlanom, 40 éves koromra kb. 5 ingatlannyi pénzem lesz, amivel pedig már lehet családot is alapítani.
A párom, hamarosan feleségem, egyébként 20, szóval neki is oké, és nekem is, hogy pár éven belül vágunk babaprojektekbe.
Párom 41, nem akar. Hatalmas anyagi felelősség egy gyereket minimum 18 éves koráig mindennel ellátni és mindenben támogatni. Mi emiatt nem vagyunk hajlandóak élethosszig tartó hiteleket magunkra vállalni. Máskülönben nem menne.
Ha lát kisbabát, örül neki, játszik vele, énekel neki, de ennyi. Mindketten úgy gondoljuk, aranyos, aranyos, de otthonra azért nem kéne. Én 32 vagyok. Sose vágytam évtizedes felelősségre,arra, hogy örökre megváltozzon az életem és mindent a gyerek igényeihez kelljen alakítani.
Nem akarok gyereket. Tök mindegy mennyire leszek szerelmes, nem vállalom be miatta a gyereket.
Nem tenném tisztába, nem akarnám hallgatni a sírását. Zavarná a macskáimat is. Ahogy nőne, akaratlanul is bántaná/nyúzná a macskákat, beledobna egy teli doboz kaját az akváriumba (kinyírva ezzel a halakat) meg mi egyebek. Nem mondok le az állataimról.
Ahogy elnézem a mai "fiatalokat" közel 30 éves koráig velem lakna, el kellene tartani. Levelezőre járni + dolgozni mellette, elköltözni nem divat, talán 100ból egy magyar fiatal ilyen. A többi bulikázik, bukdácsolgat, átkerül önköltségesre (amit szintén fizethetek én), majd ezt játszaná legalább 30 éves koráig... Utána se költözne el nagy valószínűséggel, "saját házra spórolok" szlogennel..majd szépen a nyakamra hozná a párját, becsúszna a gyerek és tarthatok immáron 3 embert magamon kívül.
Soha. Soha soha soha.
Inkább ne legyen nőm soha az életbe, de gyerekem se. Nyugiban elvagyok a halaimmal, macskákkal a szép kis házunkban.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!