Hogyan legyek motiváltabb a tanulásban?
Elkezdek valamit tanulni, ami érdekel, de aztán ha nem hajt senki hamar "belefáradok a tanulásba", sosincs kedvem tanulni, mindig késöbbre tolom, aztán végül nem tanulom meg. Egészen érettségiig ott volt rajtam a nyomás, hogy napról, napra tanulni kell, mert a tanárok elvárják, hogy minden napra készüljünk, főleg az osztályfőnökünk nagyon kiakadtak egy-egy rosszabb jegyért. Aztán elkezdtem egy informatika szakot az egyetemen, de hogy az volt, hogy felnőttként osszam be az időm magamnak, nem volt rajtam közvetlen nyomás hogy napról-napra tanulni kelljen annyira elodáztam a tanulást, hogy végül vizsgaidőszakban nem tudtam behozni, 4 tárgyból buktam meg.
Mindig is két dolog érdekelt nagyon: az informatika és a biológia. Mivel azokból a tárgyakból, amire a következő félév tananyagai épültek nagyrészt megbuktam, így csak néhány tölteléktárgyat tudtam volna felvenni, nem is mentem tovább, hanem passziváltattam magam, mondván úgysem tudok értelmes tárgyakat felvenni, majd az őszi félévben eldöntöm, hogy aktiváltatom magam, vagy szakot váltok, esetleg ott hagyom. Addig elkezdtem magánúton tanári segítséggel biológiát és kémiát tanulni, mert érdekel engem, akkor már gondolkodtam azon, hogy szakot váltok leérettségizek a két tárgyból. Csak ugye a magántanár sem tud tanulni helyettem, ő csak segíteni tud megtanulni, nincs az a közvetlen nyomás, hiszen jogosan úgy gondolja, hogy nem az ő érdeke, hogy én leérettségizzek, ezért nagyon elodáztam a tanulást, annyira hogy közel másfél alatt jutottam el arra a szintre, hogy le tudok érettségizni (februárban még nem éreztem olyan stabilnak a tudásom, hogy jelentkezett a 2024-es tavaszi érettségire), azóta emiatt az egyetemen is megszüntették a tanulói jogviszonyom (túlléptem a két félév passzívat). Most hogy eljutottam odáig, hogy érettségizzek, jelentkeztem is, át kellene ismételni az anyagot, de mindig úgy vagyok vele, hogy még van egy hónap, ráérek és eltolom, most egy hétig az a minimális tanári nyomás sem lesz rajtam, mert nem tud fogadni a magántanár, hogy segítsen, de közben ismételni kell, mert bár 70% felett simán megírom az előző évi, illetve a mintafeladatsorokat, és a tanárom szerint a szóbelim is elég jó, nekem azért csak jó lenne egy 80% körüli érettségi.
Tulajdonképpen az a probléma, hogy nagy hévvel belekezdek, akkor akár gyorsan sokat is meg tudok tanulni, de aztán "megunom", "elfáradok", vagy csak szimplán lusta vagyok, és egyre kevésbé van kedvem tanulni, egyre jobban eltereli minden a figyelmem és elkezdem elodázni a tanulást, "majd holnap kétszer annyit tanulok", "még van időm ráérek" önámítással és végül fokozatosan egyre kevesebbet tanulok, majd az eddigi tapasztalataim alapján elcsúszok a tanulással és a vizsgán lesznek következményei. Ha rugdosnak, hajtanak akkor a nyomás segít abban, hogy ne hanyagoljam el, de amint elengedik a kezem, már jelentkezik a probléma, hogy önmagamtól nincs motivációm.
Az, hogy úgy jarhatsz, mint én.
Bizonyos okok miatt félbe kellett hagynom a tanulást, így nem szereztem iskolai végzettséget. Ennek az lett a következménye, hogy alja munkákat is kaptam: ürüléket pucoltam WC-ről, a sok mocskos edényt mosogattam kb. 15 órában. Ezen felül volt, amikor ki sem fizettek, vagy csak részben, hülyének néztek, stb.
De észbe kaptam, és folytatom a tanulást, már ismét diák vagyok.
Szóval legyen az én példám számodra figyelmeztetés, ne akarj olyan "kalandokat", amiben nekem részem volt.
#2
Mindenkit más motivál, a probléma ott van, hogy nem tudsz érzelmeket/célt kapcsolni a tanuláshoz.
Nem félsz attól, hogy WC pucoló vagy hajléktalan leszel, de ugyanakkor nem is leled örömed annyira a tanulásban.
Most írhatnám neked azt, hogy én a csajokat lenyűgöztem a tudásommal, mert nem elég, hogy okos vagyok, de amit tudok, azt nagyon jól tudom használni - a csajozásban is. Szépen tudok beszélni a természettudományokról, úgy, hogy az vonzó legyen másoknak. Jó filozófus vagyok, plusz a volt barátnőmnek az egyik randinkon tartottam egy kis japán órát, fejből írtam a kanjikat meg a hiraganákat.
Szóval, én azért (is) tanulok, mert engem a tudás szexivé tesz a nők előtt.
De, ha neked nincsenek nagy terveid a csajozásban, akkor neked ez a motiváció, ami engem fűt, semmit sem fog jelenteni.
Neked kell megtalálnod azt az érzelmet/célt, ami fűteni fog a tanulásban.
#1 voltam
Az időbeosztásodon kellene változtatni és te uralnád az életed, nem sodródnál az árral. Itt van egy jó cikk erről, nekem ez segített, neked is fog, ha akarod:
Egyszerű ok: azért veszted el a motivációt mert nem is igazán volt, max csak egy fellángolás. Azért megtanulni franciául mert mikor nyaraltunk nagyon tetszett hogy vulevukuse, nyilván nem lesz egy hosszú életű dolog.
Kicsit bonyolultabb ok: Ez egy folyamat. Valami iránt lelkes vagy -> tanulod -> egyre többet megtudsz. Aztán elér egy olyan pontra a tudásod, ahol már a következő szinten nehézségekbe ütközöl, és az ami iránt lelkesedtél, megmutatja a rossz oldalát, ettől elmegy a kedved.
Pedig csak annyira kéne kitartanod, hogy ezen a holtponton átess.
Mondok egy példát, nyelvet tanulsz. Első óra: megtanulod a névmásokat, egyszerű szavakat, mondatokat, megkapod azt az élményt hogy egy óra után már minimálisan ""beszéled"" a nyelvet. Aztán következő alkalom is hasonló, de ott már picit nyelvtanoztok is, jobban ráfekszetek a kiejtésre, megtanuljátok a betűket, fonetikát, minden ilyesmit. Ez már picit nehéz. Utána belefogtok igazán a nyelvtanba, és azt veszed észre hogy sok szabályt nem értesz. Életidegen, kifacsart gondolkozású egy tiedtől eltérő nyelv, máshogy ragoz, teljesen más szerkezetek, és csak darálják hogy dem-der-die-das-des mittudomén, nem tudom követni a tempót, kiégett az agyam, hülye vagyok és a nyelv se tetszik már annyira, mégse nekem való.
Én bármi újat tanulok akár egyetemen is, mindig eljön ez a rohadtul kellemetlen első mélypont, amin nagyon nagy kitartás kell hogy túllendüljek. Ha ismered a dunning-krueger hatást, ez a görbe legalja!
De ha ez megvan, továbbra is tanulsz, onnantól kezded igazán érezni az adott dolog szépségét.
Ez egyébként -ha nem is ilyen súlyosan- de elő fog jönni többször. Minden szintlépést onnan veszel észre, hogy újabb nehézséget kapsz. Ha valami nem okoz kihívást, az nem fejleszt.
Végig csinàltam két egyetemet hasonló módon. Úgy hogy diàkként végeztem alja munkàkat. Írtàk az előző vàlaszolók hogy majd a félelem visszatart az elkalandozàstól. Ideig óràig persze igaz. Viszont amikor màr bele vagy fàradva lelkileg a tanulàsba akkor nem elég.
Nekem az jött csak be, hogy igyekeztem emészthető apró lépésekre lebontani az anyagot. Diàkként könnyű azt gondolni hogy most még hagyod a tanulàst, majd a vizsga elött beletolsz 3 napig napi 8 óràt. Viszont ha azt az időt le tudod osztani napi 30 perc - 1 óràra és arra rà tudod szoktatni magadat akkor sokkal könnyebb nekiàllni. Elején nehéz és kísért hogy "na jó, ez a nap kimarad nem nagy ügy" de ha egy napot kihagysz, a többit is kihagyod. Szóval nem szabad engedni a kísértésnek. Emellett pedig a tanulàst az alvàs elősegíti. Minél többet alszol tanulàs közben annàl jobban maradnak meg a tanult dolgok. Most ha a 8 óràt 8x1 vagy 4x2 órában le tudod osztani, akkor nem csak kevesebb energia minden alkalommal, de jobban is rögzül, mintha 1x8 óràban próbàlnàd meg. Illetve ha alkalmanként jutalmazod magad (mondjuk valami csokival, friss levegővel, gépes jàtékkal) tanulàs utàn, annàl több jutalom az agyadnak amit a tanulàs végével asszociàl.
Az a baj hogy mindenki azt mondja hogy "ez csak akaraterő kérdése", ami nem teljesen így van. Akaraterő rendben van és jó dolog. De ha mentàlis blokkjaid vagy koncentràciós problémàid vannak, azok köré bizony tervezni kell, nem fejjel nekik menni. Tudom, sablon megoldàs, de rendszert kell kialakítani amiben annyi érdemi munka van ami elött nem blokkolsz le tudatalatti félelemben (túl nagy falat tanulàs vagy feladat ezt vàltja ki), és aminek nem a felénél hanem a végénél merülsz ki. És ehhez tartsd magad. Ha késöbb belejössz pedig emeld az adagot.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!