Az miért lenne gond, ha úgy gondolkodom , hogy nem akarok dolgozni sehol, mert nem érzem jól magam semmilyen munkahelyen?

Ja. En is amig arra fókuszáltam mi a sz.r. mindog csak az jott.

Egyszer viszont vki megkérdezte tolem de mit csinálnék milyen munka kene? Akkor kezdtem el azon gondolkodni pl ahol egyedul vagyok, megmondják mi a feladat megcsinalom es kesz.

Ezitan egy rakat olyan munkahelyem lett ahol pl egyszemélyben voltam elado, vagy kesobb allandoan külön irodám van.

Aztán kozben azert szocializalodtam is meg a kor.

Es ma már egyutt tudok dolgozni pl pasi kollegákkal(a nők mobbingolnak azokkal ma se megy..)de tavolabbrol jo kollegás kapcsolatom van már nokkel is.

1. Nem fognak az idők végezetéig kitartani, - ha más nem, idő előtt el fog hunyni az, aki erre egy ideig hajlandó.

2. Előbb-utóbb elfogynak az energiáid, forrásaid és nem fogod tudni azt csinálni, ami jelenleg még leköt hobbiként.

3. HA MEGÉLED A NYUGDÍJAT, - bár erre eléggé kevés az esély, - életed alkonyán annyi jövedelmed nem lesz, hogy önerőből felbukhass belőle, mint egy büdös bogár.

4. Azok az emberek, akikkel valamilyen úton mégis sikerül valamilyen kapcsolatot kialakítanod, nem fognak komolyan venni, sőt, előítéletekkel fognak kezelni. -Nem lesz semmilyen területen, semmire, semmilyen szintű szövetségesed (akkorra sem, amikor erre egy számodra szerencsétlen élethelyzet miatt szükséged lenne)!

5. Ami ma leköt, nem biztos, hogy holnap is le fog - és ott fogsz ebben az esetben állni nulla szakmai ismerettel, munkatapasztalattal egy olyan világban, ahol több diploma és felsőfokú idegen nyelv ismeret sem garancia arra, hogy emberszámba vegyen bármilyen munkáltató!

Ha nem akarsz változni, járhatsz a legjobb szakemberekhez is, nem fog semmit sem érni.

Drukkolok az eltartódnak, hogy legyenek felismerései és lépjen mielőbb a saját önbecsülése érdekében. Ismeretlenül is sajnálom.