Depressziós/introvertált/szociális fóbiás/unintelligens vagyok esetleg semmi baj nincs velem, ha hideg kiráz az ilyen társasági összejöveteles, trécselgetős, nevetgélős programoktól?

[link]

Soha nem volt baráti társaságom (32/F) nem is igényeltem, mert általánosban is csak ostobaságokkal töltöttük az időt és már akkor is lefárasztott ha valaki valahova elhívott.

Középiskolában, egyetemen szintén nem változott a helyzet és igazából totálisan nincs igényem az ilyen társasági életre. Qrvára nem vagyok kíváncsi másokra, a sztorijaikra, kivel mi történt stb. Eleve fárasztó nekem itthonról kimozdulni, szívesebben nézek meg egy meccset sör társaságában. Meg nem is nézek ki felnőttesnek, hanem inkább egy gyereknek nézek ki szóval az emberek sosem tartottak egyenrangúnak engem mégha nem is mondták ki, nem keresték sosem a társaságom.

Nem tudok semmin nevetni se, azt se tudom ezek az arcok vajon abban a pillanatban min röhöghettek ennyire. Fénykoromban 104 volt az IQ-m (azóta csökkenhetett) szóval félek attól, hogy szellemileg is le vagyok épülve azért nem igénylem a társasági életet, mert amúgy semmiről nincs véleményem, nem tudom megfogalmazni a gondolataimat hanem sokszor csak igen/nem szerű válaszokat vagyok képes adni, mert más egyszerűen nem jön ki a számból.

Mi lehet a baj...? :(