Miért számít zsugoriságnak a pénzügyi racionalitás?

#12: Konkrét számokkal dobálózz, ne rébuszokban. Mennyi az a "kevés" egész pontosan és ebből a "kevésből" milyen kiadásaid vannak? Mert nem mindegy, hogy egy SAJÁT ingatlan rezsije (esetleg még az is megoszlik a párod meg közted).

Ahogy az sem, hogy mennyire gyűlölöd azt a munkát/tevékenységet, amiből azt a "keveset" megkeresed.

Az egyéni preferenciáid meg pláne nem, hogy számodra a külföldi nyaralás egyenlő-e azzal, hogy a "keveset" fizető, cserébe jól kiszámítható állami szférás vagy aktatologatói munkakörödben jó előre, akár 8 hónappal lefoglalod a szabidat, ami szent és sérthetetlen és ha bárki ugrál, akkor táppénzzel oldod meg, hiszen véglegesítve vagy és nem rúghatnak ki bosszúból eltérő indokkal sem, tehát tudsz előre tervezni mind a repülőjegyet, mind a szállást illetően, így súlyos tízezreket spórolni.

Ahogy az sem, hogy számodra kielégítő az, ha az albán vagy bolgár tengerparton lősz magadról pár szelfit, meg egy kávézóban, így a sok irigyed a közösségi médiában is látja, hogy neked bizony most dolce vita van, azt már nem, hogy ezért 16 órát izzadtál oda-vissza egy buszon, mert repülővel jóval drágább lett volna, vagy épp repülővel szoptál és alig vittél cuccot, mert csak így volt olcsó a fapados kézipoggyásszal.

Van, aki ha nem is luxusszinten, de GOND-talanul szeret nyaralni, KI-KAPCSOLÓDNI, még az sem érdekli, ha nem fotózkodik, mert nem másoknak, nem a külvilágnak él, hanem saját maga szeretne kiteljesedni, boldog lenni, heverészni egy tengerparton, megismerni a helyi kultúrát, a zsúfolt és túlárazott turistaparadicsomoktól távol, ám mégsem a legmélyebb dzsumbujban (ami alapos utánajárást igényel már önmagában) és közben nem azon agyalni, hogy mikor fogy el az a kevéske kis pénze, amit 5 napra kiporciózott magának.