Miért számít zsugoriságnak a pénzügyi racionalitás?

#12: Konkrét számokkal dobálózz, ne rébuszokban. Mennyi az a "kevés" egész pontosan és ebből a "kevésből" milyen kiadásaid vannak? Mert nem mindegy, hogy egy SAJÁT ingatlan rezsije (esetleg még az is megoszlik a párod meg közted).

Ahogy az sem, hogy mennyire gyűlölöd azt a munkát/tevékenységet, amiből azt a "keveset" megkeresed.

Az egyéni preferenciáid meg pláne nem, hogy számodra a külföldi nyaralás egyenlő-e azzal, hogy a "keveset" fizető, cserébe jól kiszámítható állami szférás vagy aktatologatói munkakörödben jó előre, akár 8 hónappal lefoglalod a szabidat, ami szent és sérthetetlen és ha bárki ugrál, akkor táppénzzel oldod meg, hiszen véglegesítve vagy és nem rúghatnak ki bosszúból eltérő indokkal sem, tehát tudsz előre tervezni mind a repülőjegyet, mind a szállást illetően, így súlyos tízezreket spórolni.

Ahogy az sem, hogy számodra kielégítő az, ha az albán vagy bolgár tengerparton lősz magadról pár szelfit, meg egy kávézóban, így a sok irigyed a közösségi médiában is látja, hogy neked bizony most dolce vita van, azt már nem, hogy ezért 16 órát izzadtál oda-vissza egy buszon, mert repülővel jóval drágább lett volna, vagy épp repülővel szoptál és alig vittél cuccot, mert csak így volt olcsó a fapados kézipoggyásszal.

Van, aki ha nem is luxusszinten, de GOND-talanul szeret nyaralni, KI-KAPCSOLÓDNI, még az sem érdekli, ha nem fotózkodik, mert nem másoknak, nem a külvilágnak él, hanem saját maga szeretne kiteljesedni, boldog lenni, heverészni egy tengerparton, megismerni a helyi kultúrát, a zsúfolt és túlárazott turistaparadicsomoktól távol, ám mégsem a legmélyebb dzsumbujban (ami alapos utánajárást igényel már önmagában) és közben nem azon agyalni, hogy mikor fogy el az a kevéske kis pénze, amit 5 napra kiporciózott magának.

Azt el is kell érni. A mai generációnak már nem igazán lesz reálértéken elfogadható nyugdíja, kivéve ha valami teljes állásban magas bruttóra bejelentett agysebész az illető. Máskülönben az IT-s is jobban jár, ha okosan számláz és inkább portfóliót épít, amiből majd megél a 28500 mellé, ha megéli a 75-öt (mert addigra felemelik annyira), mintha arra húz lapot a 21-re, hogy majd mennyire jól jár, ha alkalmazottként belead soktíz milliót még Hatvanpusztába meg a többibe 40+ éven át, hogy utána visszakapjon annyi kamu inflációval indexált alamizsnát, amivel akkor van nullszaldón, ha 110 évig él és azt is relatíve egészségben (tehát nem lesz demens 85 évesen és nem agonizál 92 éves koráig, hogy ha tudatánál lenne azt kívánná, hogy inkább kapott volna valami hirtelen halált, mielőtt a sokadik határon túli ápolónő ki nem semmizi a hozományvadász családjával, unokáival együtt vagy őket megelőzve, majd az állami mancika megadja neki a kegyelemdöfést valami antibiotikumrezisztens vírussal az elfekvőben, ahová beviszi az állami mentő.

Az egész államot az tartja lélegeztetőgépen, hogy van sokmillió alkalmazott, akinek ez maximum álom, nem opció, mert ha alacsony hozzáadott értékű munkaerő vagy, akkor tetszik vagy nem, vagy dolgozol az elérhető, rendelkezésre álló feltételek szerint, vagy nincs bevételed, ha meg kis és középvállalkozó, akkor meg a NAV smasszerként áll feletted és figyeli minden apró hibádat, hogy büntethessen vagy beleköthessen, hogy beszedhesse a védelmi pénzt.