A szocialisták, kommunisták, tehát a materialisták hogyan viszonyultak, viszonyulnak a házasság intézményéhez?

Ez nagyon jó kérdés.

Ugyanis házasságközelben már KÉTSZER(!) voltam, de apám nagyon merev felfogása miatt a "kérőm" igencsak menekülőre fogta...

Tehát nem nagyon van közvetlen tapasztalatom. De hátha utánam Valaki okosabb tud érdemben tanácsot adni.

Materialistának - vagy inkább ateistának tartom magam (de nem szocialista/kommunista vagyok), a párkapcsolatban számomra a hüség abszolút elsörangú. Nem a gyerekek származása miatt, hanem mert a párkapcsolat definíció alapján is egy PÁRRÓL szól, két ember tart ki egymás mellett, ebbe egy harmadik nem fér bele, számomra a párom a legfontosabb. 36 éve élek a párommal, abszolút hüségben egymáshoz.

Szerencsére nem hasonlítok az istenhívökre/katolikusokra, ott ugyanis nem ismerek gyakorlatilag olyan párt, akik tényleg hüségesek, egy-két vagy több félrelépés megszokott, nem tartják gondnak, mert "úgyis meggyónom", utána meg nem számít.

Mondjuk józan, paradzti ésszel és emocionális felfogással 🤦 Aztól mert valaki "materialista", attól még nem lesz automatikusan bunkó. Csak nem játsz meg, hogy vm vallási baromság miatt kötelező szeretnie a másikat.

Azt meg végképp nem értem, hogy jön a szocializmus a materializmus mellé... Aranyom, a kapitalizmus 1000x materialistább.

Pedig a kommunista erkölcs egyszerű:

1: DOLGOZOL, a képességeid szerint. Tehát nem lógsz, egyáltalán, és szükség szerint képzed magad.

2: a közösből CSAK annyit veszel el, amennyire TÉNYLEGESEN szükséged van. Szifonra nincs szükséged pl., mert ugyanez a telefon egyszerűbben is megoldható.

3: BETARTOD az ígéreteidet. Ha házasság egy szövetség, tehát a kommunista ember nem csalja meg a párját. Egyáltalán nem, soha.

Esetleg adódhat olyan helyzet, ahol fel kell bontani egy szövetséget - de akkor tisztességesen előbb felbontja, utána köthet másikat.

A materializmus nem rendelkezik erkölcsökről, tehát a materialista bármilyen lehet.

Erkölcsnek ők a humanizmust javasolják.

A liberálisoknak egyszerű szabálya van: mindent szabad, AMI a másiknak nem árt!

Tehát ők is dolgoznak (mert a tétlenség ártana), nem veszik el a másét, és nem csalják a párjuk.

"Például a katolikus keresztény embereknél ez egyértelmű, mert ugye parancsolat is vonatkozik rá"

Attól még, hogy vannak tanítások még nem feltétlenül követik azt.

Pl Amerikában elég jó adatok vannak házasságokról, illetve válásokról. Minél vallásosabb egy állam, annál gyakoribbak a válások.

Ennek pusztán az az oka, hogy mindenkibe belenevelik a házasságot, akár 18-20 évesen házasodnak és később derül ki, hogy különböző okok miatt nem tudnak együtt élni és válnak.

Ezzel szemben az ateisták, sokkal kisebb hangsúlyt fektetnek a házasságra, így tényleg csak akkor mennek bele, ha biztosak a választottjukban.