Más is érez nosztalgiát a 2000-es évek eleje iránt?

Érzek nosztalgiát, mert akkor voltam gyerek.

Az élet nehezebb volt akkor, mert nem volt elterjedve az internet, viszont bizonyos esetekben a tartalmak jobbak voltak.

Pl. a 2000-es évek elején még léteztek zenészek, akik tudtak zenéz alkotni.

Ma ez már nem igaz: bármelyik hülye megteheti azt, hogy letölt a netről egy ingyenes alapzenét, valahonnan szerez egy bugyuta szöveget, aztán a hangját szanaszét szerkesztve összerak egy dalt. Ma ugye mindenki rap zenét nyom, szóval habiszti ő is rappel (ami leginkább azt jelenti, hogy az alapzenére rámondja a szöveget, mert rappelni azt nem tud!)

#1

Még a Coco Jambo is mesterműnek számít, a mai zenék többségéhez képest.

Az a durva, hogy a régi trash zenék jobbak, mint amiket ma elismernek.

A mindent (?) megszépítő nosztalgia.

Nekem mondjuk kifejezetten negatív időszak volt, és így nálam ez a nosztalgia-faktor sem igazán játszik, de egyébként meg rengeteg olyan dolog van, amire az ember utólag nagyon pozitív érzésekkel gondol, de amikor megélte, akkor nem igazán szerette. Az elme és az emlékezet már csak ilyen. MEgszépíti a dolgokat. Aztán ha az ember mélyebben belegondol, elég valószínű, hogy nem tetszene neki, ha most az akkori környezetben kellene élnie.

#6

Mindent nem szépít meg a nosztalgia. Nagyanyám élt a Rákosi-korszakban, a mai napig szidja őt.