Idősebb korban már jobban értékelik az emberek, ha valaki egyedül él?

Vagyis fiataloknál még sokszor ciki, ha nincs párjuk, olyan ügyetlennek tartják azokat, főleg a srácokat, akiknek nincs barátnőjük. Középkorúak esetén nem tudom milyen a helyzet, ott olyan semleges lehet, de idősebb korban úgy látom más a megítélés. Nagypapám sokáig volt özvegy és igazából mindenki csak dicsérte, hogy milyen ügyes, hogy ellátja magát, főz, mos, takarítást mondjuk nem vitte túlzásba, de anyukám kisegítette ebben. És azért is értékelték, hogy volt életkedve, sokat olvasott, járt túrázni, tényleg jól el volt egyedül és szép kort megélt.