Hová vezethet ez?
válasza:Ez valami hangulatszabályozási zavar, vagy kevert depresszió lesz szerintem. De ne felejtsük el, hogy a legtöbb itteni válaszoló sem szakorvos, így látatlanban biztosan nem fogjuk tudni megállapítani a problémád. De egy szakembert mindenképp érdemes lenne felkeresni, mert ahogy írtad is, ez a mindennapi életedre hatással van.
Jártál már korábban pszichiáternél?
Köszi! Igen több évet jártam pszichológusokhoz és pszichiáterekhez. Voltam háromszor egyszerre egy vagy több hónapot terápiás osztályon is. És mindig szedtem antidepresszánsokat, meg nyugtatókat, de azok annyira letompítottak, hogy nem éreztem csak ürességet és délelőtt lecsúsztam a székről.
Amúgy személyiségzavart és alkalmazkodási zavart állapítottak meg nálam. De voltam depressziós is. Vagy vagyok még mindig azt nem tudom. De sajnos már nem igazán hiszek a terápiában. Túl sok időt és pénzt vett el.
válasza:Voltam hasonló helyzetben.
Jártam én is pszichológus, pszichiáter, évekig...semmit nem segített.
Egyébként úgy is magadnak kell átlendülni, azon senki nem segít, és ha hazamész este, akkor újra egyedül leszel.
Sokáig gondolkodtam öngyilkosságon is.
Igazából elég gyorsan egyedül maradtam. Testvérem 21 évesen Londonba költözött, barátaim szanaszerteszéjjel mentek, elköltöztek, gyerek lett...nagy távolságok is....és nem értek rá.
Aztán attól is elment a kedvem, hogy bárkivel barátkozzak, untatott minden ember, senki és semmi nem érdekelt.
A munkahelyem is pocsék volt, nehezen de váltottam, így az változott, hogy ez napi 12 órában mindennel együtt lefoglalt eltelt az időm. És csak az esték lettek a nehezek.
Hová vezethet a helyzeted? Magányba, zárkózottságba, a kollégáid is ha észreveszik munakhelyeden is ki leszel közösítve, sőt sok sok hibát is véthetsz ami miatt kirúghatnak. És végül senkid nem lesz , k**úrvára nehéz lesz kijönni belőle minél tovább tart.
Sajnálom. Látom, szenvedtél eleget. Te nem gondoltál a Londonba költözésre? Én többször is próbáltam külföldre menni, csak sajnos nem úgy jött össze, ahogy terveztem.
Egyébként vannak barátaim és családtagjaimmal is jó a kapcsolatom. Közösségekbe járok, tehát látszatra minden ok. De tényleg mikor rám szakad a magány akkor egyre erősebb késztetést érzek arra, hogy magamnak vagy másoknak ártsak. Ki akar törni ebből, ami szerintem születésen fogva körülöttem van. Mint valami börtön.
válasza:De szerintem ez a világ a fertő. Ez is kiakaszt például, hogy akárhogy próbálkozom, képtelen vagyok nagy hatást tenni a megváltoztatására. Még helyi szinten sem megy.
A szakemberek meg elfogadtatni akarják amit normális embernek nem szabadna elfogadnia. Mintha ők is a rendszer részei lennének. És gyógyszerekkel akarják visszaterelni az ellenkezőket.
válasza:#6 Abszolút egyetértek veled, de ha logikusan gondolkodsz te is láthatod, ez is csak a pénzre megy ki, már rég nem arra, hogy meggyógyitsák a betegeket, csak a haszonszerzés, semmi más.
Minél több ember megy hozzájuk, annál több problémát fedezhetnek fel, és több gyógyszert írnak fel. Abba az esetben is, ha egyébként semmi szükség nem lenne semmilyen gyógyszerre.
válasza:Hasonló a helyzetem. Túlságosan is. Szorongás, depresszió, asszociális viselkedés és erős hangulat ingadozások. Nincs pénzem se pszichológushoz, se pszichiáterhez menni. És felesleges is lenne a gyerekkoromból kiindulva, mikor ezekből volt bőven részem.
Hogy hová vezet? Szerintem te is tudod a választ. Vagy teljesen becsavarodunk, vagy véget vetünk magunknak.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!