Hogy írnàtok le a finoman szemétkedő,rejtetten alattomos embert?

Nekem is a "sunyi" szó ugrott be róla először.

Egy ember jutott most erről eszembe példának:

építő kritikaként próbálta előadni az amúgy sértő, nem jó szándékkal érkező kommentjeit, hátam mögött kavart, olyan dolgokat terjesztett, amiknek 0 valóságalapjuk volt. Úgy formálta a véleményét, ahogy a helyzet kívánta, vagy, amiről tudta, hogy a körülötte lévők hallani akartak.

"Milyen viselkedes mintak,tapasztalatok vannak veluk,?"

Nekem kicsit tág a kategória, amit megszabtál, úgyhogy a példáim is elég szerteágazóak.

Egy rokonomra tudnám leginkább rámondani az alattomos jelzőt: klasszik álnok kígyó típus, aki kedvesen mosolyogva, bókba csomagolja a beszólásait. Pl ha találkozott anyámmal, rendre megjegyezte, hogy "azta, te biztosan fogytál", pont azért, mert tudta, hogy nem. Szerintem ő ezeket amúgy amolyan önutálatféléből kifolyólag csinálta. Frusztrált volt, és másokon vezette le.

Van a klasszik macsó trollkodás, amit viccnek szokás beállítani, és amúgy vicces is, de igazából passzív-agresszív dominancia játszma. Pl egy haveromnak közel negyven évesen is alig nő arcszőrzete, és ezzel folyamatosan szívják a vérét a többiek apró poénok formájában.

Van egy kollégám, akiről sokáig azt hittem, hogy kissé alattomos, mintha szerette volna megkavarni a szart. Pl a főnökeimtől visszahallottam olyan dolgokat, amiket csak ő tudott, és eléggé kiforgatva jöttek vissza. Azóta beszélgettünk ezekről, és rájöttem, hogy szimplán túlságosan megbízott a feletteseiben, és nem gondolkodott, mit és hogyan mond el nekik.