Generációs különbségek pontosan mik egy 40 és egy 25 éves között?

Leginkább a lelki érettséget és az érzelmi intelligenciát kell nézni, akkor minden hozzászólónak igaza van. Mindannyian egyformák vagyunk és mindannyian mások vagyunk.

Na ehhez mit szóltok?

Kétféleképpen is lehet értelmezni a kérdést. Az egyik értelmezés, hogy az életkoruknál fogva egy negyvenes és egy huszonéves emberek előtt mások a prioritások és az aktuális kihívások. A másik értelmezés, hogy a két ember teljesen más korban nőtt fel: rendszerváltás, kereskedelmi tv-k, internet, külföldi munkavállalás, EU-tagság, tököm tudja.

Egy példa az elsőre: egy 25 éves ember arról álmodik, hogy legyen végre egy saját ingatlanja, és azon szorong, hogy sosem lesz. A negyvenes meg már megvette a sajátját, és arról álmodik, hogy egyszer legyen annyi szabadsága, meg szabadideje, mint 25 évesen.

Egy példa a másodikra: egy mai negyvenes egy olyan világba született, ahol kellett találni egy állást, lehúzni benne 40 évet, ingatlant, felnevelni a gyerekeket, aztán 55-60 évesen el lehetett menni nyugdíjba, horgászni. A mostani 25 évesek meg abba, hogy lehet bárki insta sztár, meg digitális nomád, meg startupper, és midnenkinek meg kell valósítania magát, de közben kifizethetetlen egy lakás, nincs nyugdíj, megrohad a bolygó 20 év múlva.

Én emlekszem, a huszas éveim elején ha jött egy 35 év körüli nő és nem győzte hangsúlyozni, hogy az anyánk lehetne, öreg a beszelgetesünkhöz, mindig zavart. Úgy éreztem, hogy csak arra utalt, hogy mi milyen buták vagyunk.

Most hogy én vagyok az ő korában, teljesen megértem. Nem tartom a huszas éveik elején járókat kevesebbnek vagy butábbnak, csak kb semmiről sem tudok velük beszélni. Aminap egy csapat egyetemistával beszélgettem egy rendezvényen, vizsgaidőszak, erasmus, tanárok volt a téma, nekem ebből annyi maradt meg, hogy voltak órák meg volt jó pár tanár, szóval nem tudtam úgy beszélgetni velük úgy ahogy ők elvárták, mert ők konkrétan a sillabuszok felidézését várták el tőlem szóról szóra, amikor 10 év után annak is örültem, ha tudtam, hogy melyik tanár mit tanított. Ami dolgok meg engem foglalkoztatnak, azokról meg ők nem tudtak beszélni, mert még nem volt munkatapasztalatuk.

Sokszor hallom, hogy ciki-e a barátság, ahol a 20 eves barátkozik a negyvennel. Hát nem tudom, cikinek nem ciki, de én azokkal akikkel beszélgettem, nem tudtam baráti kapcsolatot kialakítani, pont azért, mert 0 közös témánk volt.

Ráadásul a 20 év körüliek érzelmi világa is más szinten van, ők még most szembesülnek olyan dolgokkal, amiken egy 35 eves túl van.

Az, hogy én hogyan éltem huszonévesen, milyen fejlett volt a technológia már nagyon mellékes, mert mivel haladok a technológia fejlődésevel, nem kínai az egész.

"a technológia már nagyon mellékes, mert mivel haladok a technológia fejlődésevel, nem kínai az egész"

Azért mellékesnek nem mellékes, mert oké, hogy mindketten használtok egy technolóiát, de rengeteget számít, hogy egy disztruptív technológia mikor lép be az életedbe. Már az sem mindegy, hogy tizen- vagy huszonéves korodban szoksz rá a dohányzásra, de egy technológia szempontjából állítólag az első három életéve nagyon meghatározó. Ha már akkor kütyüztél, az értékrended, az idegrendszered is másképp fejlődik.