Ha sokat vagyunk bizonyos emberek tarsasagaban atvesszük a tulajdonságaikat?

Hála az Istennek nem ennyire egyszerű. Nyilván ha akarsz, bele tudsz szocializálódni az egybites kommunába is, és itt jegyezném meg, hogy van abból is olyan, ahol nagyon el lehet lenni, például mert kettővel hülyébbnek mutatja mindenki magát a valósnál, de azt igyekszik fullban tolni... :)

Az ember annyira befolyásolható, amennyire nem tudatos. Nyilván alapjáraton ez is egy olyan tulajdonság, ami skálán értelmezhető, mindenkinek megvan az egyéni intervalluma, amin mozog akkor, ha nem kezd ezzel semmit. Vannak ösztönösen kemény cimbik, akik gond nélkül maradnak önmaguk akkor is, ha mindenki iszonyú ösztönlény körülöttük éveken át. Meg persze általában a hülyeség maga is elég makacs dolog, képességek híján nem fog túl nagyot okosodni. De tudatosnak maradni mindig képes drámaian ráindulni a jó irányra, és egyáltalán nem ritka, hogy messzire is visz hosszabb távon. Tehát még a tényleg gyenge képességű is tud olyat, hogy kellő munkával teljesen pro lesz valamiben, és hozzá tudja szedni a járulékos tulajdonságait is, talán még ha 10-ből 10-en gondolták korábban lehetetlennek ezeket külön-külön, akkor is.

Azért persze nem ezek a legegyszerűbb elintézési módjai annak, hogy ne érje az embert el az oda nem való inger, tehát simán csak közeget váltani jóval frappánsabb megoldás, rögtön nem kell bevállalni azt, hogy akkor minden pillanatban igyekszel magadnál lenni, tudatosítod a valóságot minden mozzanatában, meglátod az emberek indítékait, az esendőségüket, az esetleges traumáikat, berögzüléseiket, szocializációjukat, stb-stb. Nem mondom, hogy nem éri meg a nehéz utat választani, de rövid távon, ha nem vagy ott még a belső békéddel, feltétlenül értelmesebb megoldás kiszakadni onnan, ahol percenként triggerel be valami (ami egyébként ismét annyit jelent, hogy van mit megpendíteni benned, de úgyis eldöntöd, hogy kezdesz-e valamit ezzel).