Miért röhögnek ki az ismerőseim, ha 37 évesen orvosira akarok menni?

Nem vagy idős hozzá, kezdd el, ügyes vagy:).

Mivel te igyekszel megvalósítani önmagadat, a többi ebben nem hisz, így ez a reakciójuk.

Kedves kérdező!

Úgy írom Neked ezt üzenetet, hogy nem 18 évesen kezdtem az orvosit, hanem közel 30 évesen. Rengeteg ismerős, családtag állt elém értetlenül, hogy mi a francok csinálok, ez nem fog sikerülni, habár jó tanuló voltam és rendelkezem egy értékes diplomával. Kémiából és biológiából van emelt érettségim, felvettek az egyetemre. Sajnos az első év alatt már kibuktak azok a problémák, amiről mindenki beszélt:

- ez nem levelező, tinglitangli szak, ide be kell járni minden egyes nap, akár 8-tól 19-ig és keményen tanulni, egyes periódusokban naponta több órát

- a vizsgaidőszakok nagyon nehezek, a 7 hét alatt pisilni, ha van időd

Mi ezzel a gond? Az, hogy ennyi idősen már nem az az életstílusod, mint egy egyetemistának: dolgoznod kell, hogy megélj, ha családod is van, akkor pedig végképp nem ajánlom:

Nem, nem lehetetlen, de rengeteg áldozattal jár, amit nem biztos, hogy a környezeted tolerálni fog.

Aki azt írja, hogy x évet még tudsz dolgozni, az is tévúton jár: nincs semmi garancia rá, hogy 6 év alatt sikerül (ami egyébként összesen 16,2 millió forint, ha nincs állami támogatásos), de ha sikerül is még 3-6 év szakképzés, tehát a legideálisabb esetben is 46-47 évesen fogsz önállóan dolgozni. Az orvosi szakmában hierarchia van, hiába vagy friss szakorvos, még mindig fel kell magadat küzdeni.

Aki 30 felett elvégez egy levelezőt vagy valami alap bsc-t ahova lehet, hogy be sem kell járni, az szerintem hiába bátorít, mert összehasonlíthatatlan.

Azt is kalkuláld bele, hogy nyaranta gyakorlat van.

Nem akartam elvenni a kedvedet, de láss reálisan, ha ezt az utat választod akkor el kell lenned 6 évig fizetés nélkül és minden idődet ennek kell szentelned, valamint a rezidensi évek alatt nem fogsz túl jól keresni..

Egy doktor