Mikor jönnek már rá az emberek arra hogy a pénz nem boldogít?

Kérdező tankönyvi példáját mutattad be annak, amikor igazad van, de a hibás érvelés miatt bukta a vége.

A pénz valóban nem boldogít, de a hiánya egy nagyon erős okozója a boldogtalanságnak. Ha egy ember életében a rusztráció állandó oka a pénzhiány, akkor nehéz lesz meggyőzni arról, hogy a pénz nem boldogít.

Ugyanakkor igazad van. Az ember lényege, hogy állandóan elégedetlen, és ha eléri az álmait, akkor megszokja őket, és sóvárog tovább. 20 évesen mindig azt mondtam, hogy ha egyszer lenne egy saját panellakásom, amin nincs hitel és ott van velem az asszony, akkor mindenem meglesz. Igazából így is volt, de hamar megjelent ez a mondat, csak kertes házzal. Az is meglett, de most meg fel kell újítani. És csak megyünk a pénz után, és nézzük, hogy mások meg nyaralni járnak. Pedig amiben élünk, az 20 évesen a legmerészebb álmaimat is meghaladja, és mégsem vagyok elégedett.

Ezt meséld azoknak akik az étkezőasztalt tüzelik el télen....

Egyébként nem minden esetben boldogít. De legalább a gond nélküli megélhetési szintet érje el a bevétel.

Az Élet pénz nélkül elég nyomorúságos. Pénzből élünk, eszünk, iszunk,fürdünk, fűtünk, van fedél a fejünk felett, szórakozunk, gyógyszert veszünk ha betegek vagyunk hogy hamarabb gyógyuljunk. Tehát igenis tud boldoggá tenni a pénz, nélküle viszont semmi nincs meg ezekből. Én pl baromi szomorú lennék, ha nem lenne annyi pénzem sem, hogy havi pár ezret könyvekre költsek, amik boldoggá tesznek, jól szórakozom miközben olvasom őket, beszélgetni is lehet róluk, ilyenek. Pénz nélkül erről is le kéne mondanom. Pénz nélkül sorozatokat sem tudnék nézni amik szintén boldoggá tesznek, mert nem lenne miből a netet kifizetni ami ehhez kell, és a laptop sem volt ingyen.

Plusz rengetegféle szórakozás van amihez pénz kell. Sőt, pénz nélkül kiskutyáim sem lehetnének ( ha nem leenne miből etetni őket, + orvoshoz vinni)stb, akik szintén rengeteg örömet okoznak.

Nem csak munkából áll az élet.

Soha, mert boldogít.

Én pl nagyon boldog vagyok, hogy tegnap ösztöndíjat kaptam. Tudok belőle venni csokit és könyveket.

Hogy sose elég belőle? Semmiből sem elég. Vagy te boldog vagy attól, hogy kaptál életedben egy szál csókot? Vagy hogy voltál egy nyaraláson? Nem kell több?

(Bár utóbbi megint csak pénzfüggő alapvetően...)

#15

Ha valaki mindent elvesztett, de előtte megismerte a jólétet, akkor pont a pénz hiánya miatt lesz öngyilkos, szóval...

Sokan próbálják magyarázni a bizonyítványukat. A baj ott kezdődik, hogy bizonyos kor és tapasztalat híján az embernek gőze sincs, hogy voltaképpen mi is a boldogság? Nehéz meghatározni, hiszen a boldogság nem más, mint a felé vezető út. A haladás, a fejlődés, mondhatni, a küszködés, az akadályok leküzdése. És minél rögösebb az út, a boldogság is annál nagyobb.

De megállás nincs! Ha felértél a csúcsra, rögtön észreveszed, hogy van másik, a tiédnél kívánatosabb csúcs, és afelé veszed az utad. Nem állsz meg, mert az maga a halál.

#17

Az emberek többsége nem “magasabb csúcsért” dolgozik hanem a létbiztonságért. Amíg az nincs meg addig szinte mindegy hogy milyen önmegvalósításban látod a boldogságot…

#17

Te ilyen mazochista vagy, hogy azt szereted, ha minél szarabb és nehezebb valami?

Maradjunk csak a könyves példánál. Életem első önálló online rendelése volt. Életem első online kártyás fizetése volt. Stb. Ráadásul úgy, hogy új dolgokat csinálni KICSESZETTÜL utálok. Pláne egyedül, úgy hogy gőzöm sincs hogy kellene egyáltalán elkezdeni. Szóval ezek nekem leküzdendő akadályok voltak.

És nem, nem az akadályoktól lettem boldogabb, nemis attól hogy késett a csomag egy hetet, s alig került valaki, aki átvegye, stb, hanem az hogy a kezemben foghattam a hőn áhított könyveket.

Alig vártam, hogy vége legyen az útnak, s érjek már a végére.

És hidd el. Jó ránézni a a könyvgyűjteményemre. Még úgy is, hogy még így is van vagy 30 megvevendő. De a már meglévőkkel semmi baj sincs.