Miért alakul ez ki?

Gondolom mert egy idő után k..rva irritáló hogy jön egy új munkaerő aki a nyakukba szakad, és akivel hetekig/hónapokig türelmesnek kell lenni, mert nem szokott még bele a feladatokba, és bénázik, nem tud annyi munkát végezni mint azok, akiknek rutinja van, ez az új kolléga meg nyíltan bejelenti, hogy "ohhhhhhhhhhhhh én nem fogok ám itt maradni, amint lehet húzok el :)"

Szóval kezdődik megint elölről az egész, az ő nyakukba szakad minden, megint rájuk sóznak valami újoncot, aki abban a pillanatban lelép, hogy beletanult a munkájába.

Pláne hogy helyzettől/munkahelytől függően ők lesznek azok, akiknek el kell vállalnia azt a munkát is, ami a kolléga után maradt.

Vagy ez, vagy pedig minden egyes öreg nő genetikailag undorító lelkibeteg (pláne a te anyád) nem úgy mint a férfiak akik mindig segítik és támogatják egymást, és a nőket is.

"Ha nekem sz*r, legyen másnak is!" alapon gondolkodnak.

Meg többen úgy vélik, hogyha a fiatal továbbtanul, akkor ott élősködik a szülő nyakán, az állam "kárára" tanul (mert addig is csak lebzsel, nem dolgozik, mert büdös a munka). Egy idős néni ezt a gondolatmenetet vezette le pár héttel ezelőtt az egyik buszon a barátnőjének...

Nagyon sok a besavanyodott ember, aki arra fúj, aki lendületes, céltudatos, megfogható és reális céljai vannak. Mert neki nincsenek, és neki rossz, "nehogymár" másnak jobb legyen.