Könnyen barátkoztok idegen emberekkel?

Nem igazán. A kezdő lépést sem én szoktam tenni, és kell egy kis idő, míg feloldódom, de utána már nyitott és közvetlen vagyok.

Mostanában könnyebben megy a dolog, de még mindig van hová fejlődnöm ilyen téren is.

Én is nagyon könnyen. Nekem az ellenkezője a bajom, hogy visszafogjam magam, mert a meglevő 22 éves barátságaim mellé állandóan jönnének újak, de ennyi szabad kapacitásom sajnos nincs.

Most is pont azon megy a problémázas, hogy kikkel menjünk nyaralni, mert vagy 5 barát is hívott ide oda.

Könnyen barátkozok igen.

Persze van egy szint amit már nem engedek, hogy lássanak, az sok idő. Szóval húzok egy vonalat. A bizalom az vagy sosem lesz vagy csak minimálisan.

De persze teljesen más a barátkozás egy nővel pl. akitől többet szeretnék....ott kicsit nehezebben barátkozom, mert más a tétje :)

Megnyílni meg tudok.

De amúgy nehezen.

Autista vagyok.

Egyfelől full más nyelvet beszélek a neurotipikusokkal.

Másfelől általában előbb vagy utóbb mindkét félnek "lesz baja" a másikkal, de általában a neurotipikusok azok, akik nem tudják elfogadni, ha valaki eltér az általuk elfogadott normáktól kisebb-nagyobb dolgok terén.

Mostanra látom, hogy csak és kizárólag azzal lehetek barát, akiben szintén van "beütés", akár szintén a spektrumon van, vagy egyéb. Plusz aki elfogadja a másikat olyannak, amilyen.

31N