Adtatok már rossz tanácsot másoknak, amitől végül rosszabb helyzetbe került az illető, mintha nem csinált volna semmit?

Semennyire. Kérte, adtam. De mindenkinek kellene lennie annyi önismeretének, hogy tudja, hogy megfogadja, vagy nem.

Attól is függ, hogy miben kér valaki tanácsot. Ha kelkáposztafőzelék receptet kér, mert finomnak találja az enyémet, persze adok tanácsot. De ha nem ízlik neki, hát az már nem az én bajom.

Viszont az életével kapcsolatosan mindenkinek tudnia kellene, hogyan éljen. De sajnos senki nem tudja. Ezen az oldalon még főleg.

Volt ilyen.

Egy hapsi munkahelyemen keveset keresett de fix volt a helye. Vagy 12 évig dolgozott stabilan. Én és több másik ember mindig mondtuk neki hogy képezze tovább magát. Tanuljon tovább és úgy majd kereset másik munkahelyet ami nem 300 ezret fizet. Elkezdett munka mellett nyelveket tanulni. De annyira feszültté vált összeveszett olyan munkatársukkal akivel addig jóban volt. Kirúgták. Úgy hallottuk hogy mivel elvesztette a havi jövedelmét ezért kitették az albérletéből is! Hajléktalan otthonban lakik ha igaz.

Azaz a tanács amit jószéndékból adtunk totàl tönkre tette az addig stabil életét. Nem midnenki tud változtatni. Valamikor jobb elfogadni azt ami van. Aki kockáztat és túl vállalja magát az könnyen két szék közé is eshet.