Jó emberismerőnek tartod magad? Mennyire tudod kezelni az embereket?
Tehát mondjuk egy idegenről 10 perc beszélgetés alapján megállapítod, hogy milyen személyiség.. A mimikáiból, gesztusaiból, arckifejezéséből, testtartásából, testbeszédéből, öltözködéséből, tekintetéből, arcformájából stb... Mennyire szokott bejönni az első megérzés?
Volt már, hogy nagyon félreismertetek valakit, mert totál az ellenkezőjét mutatta annak, mint amilyen ő valójában?
Mennyire találod meg más emberekkel a közös hangot? Tudsz egy hullámhosszon lenni velük, vagy ráhangolódni más emberekre?
Nem vagyok jó annyira, hogy 10 perc beszélgetés alapján ilyen következtetéseket le tudjak vonni. Rövidebb idő (pár nap vagy 1-2 hét) alatt ki tudom annyira ismerni a másik embert, hogy tudjam azt, hogy a személyisége számomra elfogadható-e vagy egyáltalán nem.
Aki 10 perc alatt levon ilyen dolgokat az csak általánosit általában.
1, Nem. Lennének érzéseim-megérzéseim, hogy valaki rossz szándékú, de;
2, Nem tudom kezelni a helyzeteket.
Jó lenne ezt valakitől megtanulni.
Aránylag jó emberismerőnek tartom magam.Van az első benyomás,ami azért csalóka,nem mindig jön be.Ha néhány beszélgetés után van egy olyan érzésed,hogy "valami nem stimmel"na,az be szokott jönni.
Mondjuk volt olyan is,akinél rögtön jött ez az érzés.Bemutatkozott az illető,kézfogás,széles mosoly,de közben végigfutott rajtam a hideg borzongás:Ezzel az emberrel valami nagyon nem oké.És igen,néhány találkozás után kiderült,hogy kiszámíthatatlan,agresszív,kötekedő,verekedős,állatkínzó az fazon.
Általánosságban szólva, inkább jó emberismerőnek tartom magam, de még így is voltak olyanok, akik tudtak meglepetést okozni. És nem a pozitív fajtából. Viszont az a szerencsém, hogy ilyenből azért annyira sok nem volt még, de inkább lekopogom.
Azért 10 perc alatt még nem állítok fel komplett jellemrajzot, de pár, fontosabb személyiségjegyet ki tudok ragadni, fel tudok ismerni emberekben, és azok elég pontosak szoktak lenni. Testbeszédről, mimikáról, arckifejezésről és szemekből, tekintetből elég jól tudok olvasni, de ez már elég fiatalon megvolt bennem.
Öltözködést ilyen téren nem szoktam figyelembe venni, ahogy az arcformát sem - az utóbbiban nem is hiszek.
A "félreismerős dologra" most egy valaki ugrott be, de róla a mai napig nem tudom eldönteni, hogy tényleges félreismerés volt, vagy csak a stressz miatt fordult ki önmagából. Végzős évünkre a halkszavú, szerény csajból, aki a legjobb barátom volt, egy rosszindulatú, dührohamos, panaszláda lett, amivel elég nagy éket vert közénk.
Illetve még volt 1-2 ember, akiről volt sejtésem, hogy milyen, de az mégis meglepett, hogy mennyire képes volt elmenni a végletekig. Nem jó értelemben.
Ami pedig a közöshangot illeti... határozottan ügyesedtem ilyen téren, egyre több emberrel sikerül ezt megtalálni, méghozzá elég hamar, de még így sem vagyok ilyen téren a toppon. Van pár ember, akikkel azonnal klappol minden, a többségnél, azonban, ez aligha megy. Elég sokszor szociálisan kínos vagyok. Utána meg fogom a fejem, hogy "te. jó. ég. ez mi volt?!".
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!