Az emberek többsége jó vagy rossz emberismerő?

Ez így nem korrekt kérdés, mert "az emberek" eltérő korúak, ebből kifolyólag az élettapasztalatuk is eltérő. Egy 20 éves, aki már embernek nevezhető e kérdés tekintetében, nem hasonlítható össze egy már 10 éve dolgozóval. Noha "felnőtt" az ilyen, de egyáltalán nincsen felnőve (legalábbis a többségük - mivelhogy nincsenek tapasztalataik, és azáltal fejlődik az ember). Éretlen, tapasztalatlan, talpraesetlen, gyáva, nem tud hozzászólni értelmesen sok-sok témához stb. Ellenben egy 30 éves körüli ember már sok mindent elsajátított, sok mindent látott, kevésbé vagy egyáltalán nem gyáva stb.

Az évek alatt az ember akarva-akaratlanul tanul. Ebből kifolyólag logikus, hogy általánosságban igaz, hogy az idősebbek jobban ismerik az embertársaikat, mivel tapasztaltabbak.

Továbbá nagy kérdés az is, hogy mit nevezel emberismeretnek.

Valószínűleg megállja a helyét az, hogy az emberek túlnyomó többsége azt gondolja magáról, hogy jó emberismerő, de csak a Töredékük az valójában. Én e meggyőződés mellett vagyok. Te is levonhatod helyes következtetést, ha megnézed a párkapcsolatokat, házassági kapcsolatokat és a "baráti" (azaz haveri - mert az emberek nagy része félredefiniálja ezt a szót) kapcsolatokat szerte az országban. Itt a gyakorin is az Emberek kategóriában tömérdek a "hogy dolgozzam fel" típusú kérdés és a tömérdek vergődés az éretlenek közötti párkapcsolatokban. Mintha még 10 éves se lenne egy ország vezetője, olyan a legtöbb embernek a párkapcsolati intelligenciája. És ez alól nem képeznek kivételt az idősebb, jelentősen tapasztalabb házaspárok valamennyi része se.

Nyilván az erkölcstelenítő filmek, zenék, játékok, celebek stb. igen nagy mértékben tesznek hozzá, hogy ez a végeredmény látható, de az egyénnek mindig van döntése és a valóság törvényeinek nem ismerése... - Na, ennek a mondatnak a befejezését már rátok bízom.