Hogyan kezelitek azokat az embereket akiknek ha a kisujjatokat nyújtjátok, a karotok kell?

Onnantól kezdve kisujjat sem kapnak, meg semmi mást sem. Nem is maradnak sokáig az életemben :)

Leszarom őket.

Nem kell kezelnem őket. Annyit adok, amennyit akarok. Pont.

Szólok nekik, besértődnek, és visszadobják.

Régebben hagytam, hogy kisujj nyújtás után lerágják vállból a karom, sőt a másikat is odatartottam. Ma már igyekszem idejekorán észlelni a jeleket és inkább megtartani a három lépés távolságot, ha ez nem megy, akkor kiiktatom az életemből.

Nem érdekelnek különösképpen: rengeteg ilyen beteg van körülöttem, de rájöttem: ma "én", holnap "te".

Sajnos elég rosszul, én is úgy voltam vele, mint a #6-os, párszor alaposan kihasználtak. Az utolsónak a következményeit mai napig nyögöm, bár az illetőt már régen kizártam az életemből.

Nem kezelem sehogy, megmondom, hogy nem és kész.

Mostmar ugy hogy a kisujjamat se fogjak kapni.Baratot csak proba aran szerezz.Az utolso kiszipolyozas ota uj emberek tolem minimalis segitseget,idoraforditast fognak kapni meg pontosan nem tudom kivel allok szemben.De lehet sokan mar eselyt se fognak kapni.