Miért adok fel mindig mindent?

A halogatás leküzdésének legnehezebb része, hogy akaraterő kell hozzá, hogy rávedd megad valamire, amihez nincs kedved, nem akarod csinálni.

Egyrészt érdemes fejben átállni, hogy igenis akard megcsinálni, mert úgyis meg kell lennie előbb-utóbb, akkor jobb, ha akarod is. Legalább túllenni akarj rajta, hogy könnyebben megtörténjen. Nagyon sokat számít, ha azonosulni tudsz a feladattal és ennek megfelelően gondolkodsz és fogalmazol.

Pl. Diétánál ne azt mondd és ne abban gondolkodj, hogy ezt vagy azt neked nem szabad enned, mert nem szabad. Hanem abban gondolkodj és úgy fogalmazd meg a saját viszonyulásodat a dologhoz, hogy azt te nem akarod enni, mert megnehezíti a célod elérését. Márpedig neked a diétád hosszú távú célja fontosabb, mint a pillanatnyi öröm, amit az édesség, vagy bármi más okozni tud.

Fontos felállítani a prioritásokat, hogy neked mik a fontos célok, miket akarsz leginkább elérni és ennek szellemében kell meghozni a döntéseket az időd beosztásáról.

Van egy ilyen klasszikus iskolai szemléltetés, hogy ha egy edénybe először homokot öntesz (a nem fontos időkitöltő dolgok, mint netezés, tévézés, egyebek), akkor a homok kitölti az edényt és semmi más nem fér már bele, csak homok lesz benne. Viszont ha először a fontos nagy dolgokat teszed az edénybe, aztán a kisebb, kevésbé fontos, de még mindig nem felesleges dolgokat, akkor ezekből sokkal több fér az életedbe - a maradék helyet meg még így is ki tudja tölteni a homok.

https://www.youtube.com/watch?v=bQL37ZvTrHg

Van aki egyenesen azt mondja, hogy mutasd, hogy mivel töltöd az idődet és megmondom, hogy mi fontos számodra. Mert hiába tartod elméletben fontosnak a tanulást, sportot, akármit, ha közben a valóságban nem szánsz rá időt, akkor az a dolog valójában nem is fontos neked. Legfeljebb szeretnéd, ha fontos lenne. Ami valóban fontos is, arra szán az ember időt, akár más dolgok rovására.

Az ideje mindenkinek szigorúan korlátozott. Mindenkinek 24 órából áll a nap. Ha sokkal több mindent akarsz belezsúfolni, mint amire jut időd, akkor valami biztosan ki fog maradni. Vagy te hozod meg a döntést, hogy mire jut idő és mire mondasz nemet, vagy ha nem hozod meg ezt a döntést tudatosan, akkor majd a körülmények fogják kialakítani - de ettől még ugyanúgy nem fog mindenre időd jutni. Csak így nagyobb eséllyel nem azokra fog jutni az időd, amik igazán fontosak neked. Szóval tanulj meg nemet mondani azokra a dolgokra, amik nem annyira fontosak neked. De ennek sem kell feltétlenül állandó és örök érvényű nemet mondásnak lennie. Nem kell örökre lemondani a szórakozásról, nem kell minden kapcsolatot megszakítani a barátokkal. Az egyensúlyt, a gyakoriságot és a fontossági sorrendet kell megtalálni. Ha kevés az időd haladni a munkával, tanulással, házimunkával, sporttal, akármivel, akkor háttérbe kell szorítani a szórakozást, barátokat, amíg elkezdesz haladni a most épp fontosabb dolgokkal. Néhány napra, néhány hétre, amíg elérsz valamennyi eredményt. Aztán lehet csak lazítani egy kicsit, de ezt is csak visszafogottan és módjával. Arról nem is beszélve, hogy akár a barátokat is be lehet vonni a más dolgokkal haladásba. Pl. Lehet vásárolni menni a barátokkal, át lehet őket hívni, hogy együtt takarítsatok, főzzetek vagy közösen fessétek ki a lakásodat, vagy bármi egyebet, amit épp csinálnod. De akár az is egy lehetőség, hogy ők átjönnek és csak beszélgettek, miközben te mosol, takarítasz, haladsz a munkával, ők meg csak ott vannak és beszélgettek. Így van közös program is és haladsz is a fontos dolgokkal. Ha igazán barátok, akkor nem csak megértik, hogy úszol mindennel és haladnod kell, hanem támogatnak is benne, hogy haladni tudj.

Ezért alapvető, hogy legyen egy fontossági sorrended, hogy meg tudd ítélni mire mennyire fontos időt szakítanod. Ami a legfontosabb, az kapja az elsődleges prioritást. Minden más csak azután jöhet. Ami a legkevésbé fontos, az a legutolsó a sorban. Ha már minden előtte levő fontosságú dologra találtál időt, akkor juthat a legvégén annak is idő.

Vannak dolgok, amiket minden nap csinálni kell, vannak dolgok, amiket elég néhány naponta, van amit hetente, vagy havonta is elég csinálni. De ezek sincsenek feltétlenül kőbe vésve, ezeket is lehet rugalmasan kezelni. Viszont egyáltalán nem biztos, hogy mindennek az a megfelelő és normális gyakorisága, amit eddig te hozzá rendeltél. Lehet, hogy a takarítás ráér valamivel ritkábban is, a tanulást, edzést, vállalkozás ügyeit meg gyakrabban is elő lehetne venned, mint eddig tetted.

Sokat segíthet az is, ha a sorrendben állítasz fel egy olyan szabályt, hogy amíg nem haladtál a tanulással, addig nem lehet szórakozni. A szórakozás így jutalommá válik, ösztönzővé, hogy a kevésbé élvezetes, kötelező feladattal is haladj.

A legfontosabb, hogy különíts el időt a dolgokra. Legyen meg a konkrét időpont, hogy mikor fogod csinálni és akkor tényleg csináld is, ne halogasd tovább. Előre írd be a naptárba, hogy ekkor fogod csinálni és tartsd tiszteletben, hogy akkor tényleg ne szervezz rá semmi mást! Ne engedd, hogy megzavarjanak benne. Akkor neked az a dolgod, amit kijelöltél magadnak.

Érdemes a legfontosabb dolgokat a nap elején elintézni. Ha túl vagy rajta, akkor utána sokkal jobban érzed magad, haladtál valamivel. Ez ad annyi sikerélményt, hogy a következővel is jobban fogsz haladni. Legjobb, ha előtte pl. nem kezdesz el reggel telefont nyomkodni, vagy bármi mással foglalkozni. Ha tanulás a fő cél, akkor felkelés után rögtön ess neki a tanulásnak, töltsd el tanulással a kijelölt 1-2 órát és addig semmi más ne létezzen számodra, ami ki tud zökkenteni ebből a mindsetből. Legyen egy előre kijelölt és reális célja, hogy mennyit kell haladnod. Vagy időben határozd meg, hogy 1-2 órát fogsz tanulni, vagy oldalszámban határozd meg, hogy 3 oldalt kell elolvasnod, megtanulnod, megírnod, kijegyzetelned, stb. Ha csak annyi a kijelölt cél, hogy "tanulj valamennyit", az nem teljesíthető, mert nem egyértelmű, hogy mi számít "valamennyit tanulásnak". Ha kijelölöd a célt, hogy el kell olvasnod 3 oldalt, az egy konkrét érték, egyértelműen megállapítható, hogy teljesült-e. Ha lendületben vagy, akár túl is teljesíthető. Mondjuk ezzel érdemes óvatosan bánni, mert ha kezdetben nagyon lelkes vagy és 3 helyett 9-12 oldalt is elolvasol, aztán később fogy a lelkesedés és már a 6 vagy 3 is alig jön össze, akkor az is demotiválóan tud hatni. Arra törekedj, hogy a minimum mindig meg legyen tervezhetően. A túlteljesítéssel óvatosan érdemes csak kísérletezni. Fontosabb, hogy rendszeresen csináld, ne hagyd abba és a minimumot hosszabb távon teljesíteni tudd.

Érdemes minimalizálni az akadályokat, amik közted és a feladat elvégzése között állnak. Érdemes a munkához szükséges eszközöket, szerszámokat minél elérhetőbb helyre kikészíteni, hogy minél kevesebb külön lépés válasszon el tőle, hogy megcsináld a munkát. Minél könnyebben el tudsz végezni egy feladatot, annál nagyobb az esélye, hogy meg is teszed halogatás helyett. Minél több lépés választ el a feladat elvégzésétől és minél több különálló döntést kell meghoznod hozzá, annál többször kell erőt venned magadon, hogy haladj vele, annál több lehetőséged van meggondolni magad és inkább halogatni. Minél inkább ki tudod ezeket az akadályokat iktatni a folyamatból, annál több esélye van, hogy haladni fogsz.

Minden feladatot fel kell bontani a legkisebb elemi lépésekre. Az hogy olvass ki egy 800 oldalas könyvet túl nagy feladat, egyben nem könnyű elvégezni, ezért inkább halogatod. Napi 3 oldalt elolvasni viszont, fogyasztható mennyiség, azt képes vagy megtenni, ezért ilyen egységekre kell felbontani a feladatot.

Pl. ha reggel el akarsz menni futni, érdemes a futó ruhát, cipőt kikészíteni már előző este rögtön az ágy mellé, hogy ébredéskor szinte rögtön a futó ruhába lépj bele, így az nem egy külön elvégzendő feladat, hogy megkeresd és felvedd. Ha már úgyis ott van előtted, nagyobb eséllyel fogod azt felvenni. Ha már felvetted, nagyobb eséllyel fogsz elmenni futni.

Érdemes a kisebb, könnyen elvégezhető feladatokkal kezdeni az elmaradások leküzdését, mert ezekkel látványos eredményeket lehet elvégezni. Ha van 10db 1 perces tennivalód, azt 10 perc alatt el tudod végezni és máris 10 dologgal haladtál, ami motiválóan hat, könnyebben kerül az ember flow állapotba tőle és a lendület könnyebben ragadja magával, hogy ha már ilyen jól megy, akkor még több dolgot is el lehet gyorsan intézni.

Ha nagyon nehezen megy a motiváció, akkor az is segíthet, hogy a legegyszerűbb dolgokat is felírod a tennivaló listára és amikor elvégzed, akkor kihúzod, mert ez vizuális megerősítést ad, hogy valamit elvégeztél, jól eső érzés kihúzni, kipipálni, hogy kész van. Ez a jutalmazás pedig segíthet további motivációt gyűjteni a következő feladathoz.

Érdemes rászokni, hogy a kicsi, kezed ügyébe eső dolgokat rögtön megcsinálod, így nem kell később újra hozzájuk nyúlni. Pl. megeszel egy csokit, rögtön dobd ki a papírját. Amikor kikelsz az ágyból, rögtön ágyazz be és később már nem lesz vele dolgod. Amikor végeztél az evéssel, rögtön tedd a tányért és az evőeszközöket a mosogató gépbe, vagy ha nincs, akkor mosogasd el rögtön. Így nem halmozódik fel egy rakás mosatlan, amiket később külön sokkal nagyobb erőfeszítés lesz egyszerre mind elmosogatni. Használat után mindent rögtön tegyél vissza a helyére ahelyett, hogy valahova máshova teszed le, ahonnan később el kell tenni a helyére. Így folyamatosan rendet tartasz magad körül és nem kell időről-időre több időt tölteni vele, hogy a korábban kihagyott 1-1 extra mozdulat helyett órákon át csinálj rendet egy hosszú idő alatt felhalmozódott rendetlenségben.

Ha sikerül szokássá alakítanod, hogy mindig rögtön elvégzed ezeket a kis extra lépéseket, akkor egy idő után már automatikus lesz és nem kell rajta külön törnöd a fejedet, hogy csináld vagy sem, jönni fog megszokásból.

Ha több ilyen szokást össze tudsz kapcsolni, akkor még inkább segítenek automatikusan átlendülni egyik lépésből a másikba. Minél inkább szokás, annál kevésbé kell döntés hozzá, hogy csinálj-e valamit és annál kisebb az esélye, hogy meggondolod magad, hiszen megszoktad, hogy így csinálod, azt érzed természetesnek.

A korábbi ágyazós és futós példánál maradva: felkelés után rögtön beágyazol, hogy ne később kelljen. Ha már úgyis kikészítetted az edző ruhát, elmész futni. Miközben lemész futni, a szemetet is leviszed, így azt se kell később. Ha már úgyis elmentél otthonról, akkor útba ejted a boltot és bevásárolsz, így amiatt sem kell külön kimozdulnod. Hazamész és futás után lefürdesz. Ha már leveszed a futó ruhát a fürdéshez, mindjárt be is teheted a mosógépbe, mellé a többi hasonló színű ruhát is, ezzel a mosás is előkészítve. Fürdés előtt/után megborotválkozol, megfésülködsz, stb.

Ha kellően sokat csinálod így a dolgokat, egy idő után már hiányozni kezdenek, ha kihagysz valamit. Állítólag 20-30 alkalommal kell folyamatosan csinálni valamit, hogy bevésődjön szokásként. Főleg az elején érdemes arra figyelni, hogy a megfelelő és szándékolt dolgokat mind beépítsd a folyamataidba, meg hogy egyik se maradjon ki. Eleinte nagyobb odafigyelést igényel, hogy tényleg csináld a dolgokat, ne hagyj ki semmit. Ha már szokássá válik, utána kevésbé kell rá figyelni, hogy csináld, de még akkor is érdemes lehet.

Akár ezeket a szokásokat is lehet tennivaló listákkal erősíteni, hogy mi milyen sorrendben következik és kipipálni, kihúzni, amit már megcsináltál. Utolsó elem a napi listán meg lehet az, hogy írd meg a következő napi listát...