Létezik boldog pesszimista és boldogtalan optimista?

Az optimista mindig jót feltételez, a legjobban reménykedik, tehát reálisan nézve gyakran csalódik az emberekben és a világban. A sok csalódástól boldogtalan lesz.

A pesszimista mindig óvatos és gyanakvó, a legrosszabb kimenetelre számít, tehát többször csalódik pozitívan. Mivel a valóság ritkábban dobja a lehető legrosszabb forgatókönyvet, rémképet, amivel ő számol, ezért többnyire pozitív tapasztalatai vannak.

Szerintem nem, hiszen a pesszimizmus eleve azt hordozza magában, hogy te negatívan látod a világot és annak történéseit. Nyilván ennek oka is van, csalódások, stb. De boldog az biztos nem vagy ettől, hiszen már önmagában a negatív következményre való készülés, félelem kivesz az emberből.

Lehet azt mondani, hogy többször csalódik pozitívan, de ez nem feltétlenül igaz. Hiszen ha rendszeresen pozitívan csalódna akkor elkezdene optimista lenni, elmúlna a pesszimizmusa.

Eleve ez nem egy vagy-vagy dolog. Nincs abszolút pesszimista és abszolút optimista ember. Sokkal inkább élethelyzet, pillanatnyi állapot miatt lesz egyik vagy másik valaki.

Vagy lehet, hogy a munka szempontjából optimista az ember, magánéleti szempontból meg pesszimista.

A pesszimista tud boldog lenni, ha bejön neki az, amiről azt mondta, hogy nem jön be. Örül a sikertelenségnek. Vagy ők nem is boldogok a pesszimmizmusukban, hanem inkább a meszokás miatt olyanok, amilyenek. Megszokták, hogy minden xar. Feladják.

Az optimista is lehet boldogtalan. Pl.: sikeres vállalkozó, üzletember, mindene már megvan. Egy idő után a pénz sem boldogít, mert nem ad motivációt, hogy mégtöbb legyen vagy belőle-, vagy az általa megvehető javakból.