Ha valaki nem bírja a kötöttséget, neki inkább a vállalkozói lét lenne jobb, vagy valami más?

Egy ismerősön javaslatára elmentem egy tanácsadóhoz, mert szerinte valami nem stimmel velem,hogy "halmozom a diplomákat, közben váltogatom a munkahelyeket, mint a zoknit.

Konkrétan, van egy gépészmérnöki diplomám egy arra épülő szakmérnöki, meg egy gazdasági.Mellette nyelvekből is, képeztem magam, angol tárgyalóképes,német kommunikációképes.

Munkahelyeimnél mindig az volt a baj,hogy hiába volt rugalmas munkaidő, akkor is nagyon be volt szabályozva.Sok helyen a törzsidő elég hülyén volt megcsinálva.

Volt többször,hogy figyelmeztetőket kaptam, mert elhagytam a munkavégzés helyét és kimentem fodrászhoz, cipészhez, postára csomagot átvenni, vagy csak egyszerűen nyalni egy fagyit.

Sohasem értettem, ha épp nincs dolgom, miért ne tehetném meg ezeket.

Nyilván, a home office javított valamit a körülményeken.De, dög unalmas, hosszú meetingeken akkor is részt kell venni.Mindig olyan dolgok, amiket 2 e-mail váltással 10 perc alatt ellehetne intézni, helyette 1 órán keresztül ülünk, mint a kotlóstyúk.

Középiskolásként a jegyeimmel sohasem volt probléma, viszont ott is az ún lógás szerepet játszott.Egyetemen,nappali tagozatosként meg óriási tehernek, sőt bicskanyitogatónak éreztem a katalógust.Utána levelezőn nem volt ilyen gond, komfortosabbnak is éreztem.

Majdnem a doktori képzést is elkezdtem, viszont lebeszéltek róla,hogy presztízsből, meg azért,hogy legyen DR a vezetéknevem előtt felesleges elvégezni, nem jutnék vele előbbre.

Röviden, nem bírom, ha feleslegesen korlátoznak.