Mennyire számíthatsz másokra?

A szűk családikörre számíthatok, másokra nem!

Én úgy vettem észre, hogy az utóbbi években a barátság, már hatalmas nagy luxusnak számít a maivilágban.

A legszűkebb családi köröm: A szüleimre 100%-osan számíthatok, számtalanszor volt alkalom már bizonyítaniuk, h mellettem vannak minden helyzetben, mert elég sokszor kerültem már sokféle nehéz helyzetbe és mindig segítettek, támogattak. A testvéreimet nem tudom, de sztem ők is mellettem lennének, ha tőlük kérnék segítséget és ez fordítva is igaz, segítem őket, ha bármit kérnek és módomban áll.

Rajtuk kívül senkire sem számíthatok.

Speciel bennem van valami, hogy pont nincs igenyem, szuksegem segitsegre, de mindenki mindig segiteni akar, idegenek, de valoban.

Viszont azok az ugynevezett baratok, akik maguktol ajanlottak fel segitseget, ugy tettek aztan, mintha en konyorognek szivessegert. Ma mar elore mondom, nem, nem kell segiteni, megoldom.

Szüleimre számíthatok igazából minden téren, ameddig nem lelkizésről van szó. Arra nagyon nem kaphatóak, és türelmük sem sok van ahhoz.

Tőlük eltekintve nincsen más, sajnos, akire számíthatok. Van pár barát-féleség, de hiába bízom meg bennük, azért nem lehet mindenben számíthatni rájuk.