Mi lehet a gond velem? Más introvertált is ilyen?

Mindig is introvertált voltam, szerettem a kis belső világomban lenni, természetben, állatkáimmal. Persze igényem is volt/van társas kapcsolatokra, van 2-3 jó barátnőm ès egy párom hosszú évek óta.

Talán egy kis szociális fóbia is társul hozzá-illetve nem tudom, hogy ez más intro emberre mennyire jellemző- de nagyobb társaságban nem merek megszólalni, hozzászólni a témához. Annyira, hogy olyankor le is fagy az agyam és nem is tudnék mit mondani, sokszor disszociálom magam olyankor, fejben máshol vagyok és csak akkor nyugszom meg amikor eljövök onnan.

Bizonyos emberekkel egyszerűen nem tudok beszélgetni, nem jön olyan természetesen, mint mások akik bárkivel eltudnak csacsogni. Belül mindig analizálok, hogy most épp mit kellene mondanom, helyes legyen, ne hülyeség, meddig nézzek a szemèbe stb és az a baj ilyenkor mindig akadozik a beszédem, pici dadogás vehető észre, felénél elfelejtem mit akartam szóval zagyva lesz az egész.

Emiatt nehezen is alakítok ki kapcsolatokat, csak azzal a pár gyerekkori barátnőmmel enyhül ez az egész meg persze a párommal. Illetve nagyon sokat ásitok ha társaságban vagyok, hazaérve aztán teljesen elmúlik.

Mindig figyelek másokat, hogyan tudnak olyan önfeledt lazán társalogni bárkivel.. viccelődnek, magabiztosak, fluid a beszédük èn pedig próbálok láthatatlan maradni.

Viszont ezzel ellentétben pl elmegyek egyedül ügyet intézni, kicsit félve persze de nem gátol meg, szoktam egyedül beutazni a nagyvárosba, sétálni, vásárolni és beülök egyedül enni is, ez feltölt. Gondolom ha szoc.fóbia lenne ezektől is rettegnék. Szóval tényleg nem tudom mi a gond velem ès miért vagyok ilyen.

Néha arra gondolok, hogy agyi rendellenesség, nem fejlődött ki a beszédkészsègem és egyszerűen hülyébb vagyok mint más. De aztán eszembe jut, hogy fejben mennyi féle téma érdekel, imádok olvasni, havi egy könyv a minimum, két szakmám van és tovább szeretném fejleszteni magam, sok mindent elérni és feszegetni a határaimat, ebben nincs önbizalom hiányom. De amint társas interakciókba, beszédhelyzetbe kerülök megváltozik minden.

Nem értem, hogy amíg írásban rengeteget szeretek kommunikálni és szépen kitudom fejezni magam, akkor élőben miért vagyok debil?

Köszi, ha irtok pár szót, esetleg aki volt hasonló helyzetben megtudta oldani?26n