Hogyan érzitek magatokat édességek fogyasztása közben és után? (Szavazás)

1. Akik az elsőre szavaztak; ez nálatok tényleg úgy működik, hogy pl van egy nagy tál puding a hűtőben, megkívántok egy kis édességet, esztek belőle egy kistányérral és elégedetten, boldogan távoztok a helyszínről, anélkül hogy akár egy cseppnyi vágyat éreznétek arra, hogy megzabáljátok az összeset?

2. Az édesség képes boldoggá, elégedetté tenni titeket, és nem csak az iránta érzett vágyatokat erősíti fel bennetek még jobban fogyasztáskor, amely vágy sosem szűnik meg, míg tudatosan azt nem mondjátok, hogy „Ebből elég!”?

(Persze ezután sem szűnik meg egy jó darabig, csak tudatosan ellenállsz neki.)

3. Kérlek, írjátok le minél részletesebben azt a folyamatot, amely az édesség megkívánával kezdődik, édességfogyasztással folytatódik és elégedettséggel zárul le. Miket éreztek az egyes fázisok során?

4. Mit gondoltok, milyen tulajdonságokban különbözhetnek az első opcióra szavazók a másik kettő lehetőségre szavazókhoz képest? Talán kiegyensúlyozottabb élettel rendelkeznek, vagy csak szimpla genetika?

(Beszámoztam a kérdéseket, hogy könnyebb legyen rájuk hivatkozni.)

Persze nem mindenki édesszájú, azt is meg kell hagyni.

Nem tudom, ez sós dolgokkal ugyanígy működik-e. (Ugyanebbe a három csoportba oszthatók-e az emberek)

A sós ételek iránti különösebb vágyódás nem jellemző rám.