Milyen az a ember aki szellemileg későm érő típus?

Nem tudom, hogyan kéne ezt érthetően megfogalmaznom... Mondjuk olyan ember akinek kiskorába nem volt kialakított világképe talán, nem voltak önálló gondolatai, és még középiskolába is inkább mások véleménye válik a saját véleményévé, az annak számít?

Vagy akár későn válik önállóvá, életképessé az életben, és jobban összeállnak a dolgok a fejében. Mondjuk logikus képességei fejlődik nagyobb mértékben, vagy akár lelkileg stabilabb lesz.

Nem tudom, hogy mennyire érthető ez amit leírtam.

Ha esetleg rossz határoztam meg, akkor kijavítanátok engem kérlek? Magamra utaltam a sorokban, vagyis én későn érő típusnak tartom magamat. Lehet, hogy tök mást jelent mint amit én leírtam.

Segítenétek kérlek?