Féltek a sötétben? Én 32 éves vagyok, de félek a sötétben. Tegnap éjjel áramszünet volt, nem tudtam lámpafénynél aludni és féltem a szellemektől és leizzadtam.

Engem ilyenkor nagyim szavai nyugtattak meg: Miért félsz a szellemektől? Egy halott ember már nem árthat Neked. Az élő embertől kell félni.

És igaza is volt.

Akkor ha sokat kávéztam vagy du kávéztam.

Mindig akkor jön ki rajtam mikor lefekszem aludni, fokozotobban ingerlékenyebb idegesebb vagyok, jönnek a rémtörténetek az agyamba csak mert nyikorog az ajtó, vagy mert erősebben fúj aznap a szél, amikor fáradtabb kimerultebb is az ember estére fokozottabban bekapcsol vmi olyasmi hogy minden neszre is fülel.

Ilyenkor szoktak jó izgi horroefilmeket nézni mások én nem mert amugy beragadnak tudatalattiba is, es negatívan befolyásolja a pszichét olyankor ia amikor észre se veszed napkozben.

Amugy ilyenkor en csakazért is elkezdek jódolgokról álmodozni és arra kreatívkodni. Ugyanis iranyithatod a saját gondolataid.

#1 amugy árthatnak.

A kisbabákon kisgyereken vehető észre miket okoznak.

Es ennyi erővel rosszat is okozhatnának.

Egyszer a nagyim a temetőn hagyta az olvasó szemüvegét. November volt a halottak utáni napok, mentünk összeszedni a leégett mécseseket meg ilyesmiket.

A nagyim meg ott hagyta valamelyik síron a szemüvegét. Én visszamentem megkeresni, persze már totál sötét volt.

Ez falun volt, de nem féltem, jó hát kicsit az igaz. :P

Nem volt semmi ijesztő, inkább kicsit az a nagy feltűnő csend ami ott volt. Égtek a mécsesek és sehol senki, messze a faluban kutyák ugattak.

Megtaláltam a szemüveget, beültem az autóba és elhúztam, megkönnyebbülve. :D

Egyébként nem vagyok az a félős típus.

Magától a sötéttől nem félek csak a dohányzóasztal sarkától.

Többször eltörtem rajta a lábujjam.

Amitől nem tudok aludni az a lakáshitel törlesztője.

#1

Apukám is azt mondta mindig: Az egyetlen, amitől félned kell, az az élő ember. (Tök materialista volt, én meg folyton a szellemektől fostam.)