Miért van az hogy interneten minden ember azon siránkozik hogy nincs pénzük, de az utcán majdnem mindegyik ember gazdagnak látszik?

Ne varosban alapitsd.

Most mondok egy peldat.

Szeged: nagyon sokan videkrol jonnek, mert egyetemistak vannak.

Es van aki gyujt penzt es vesz nike cipot, es ha nagyon vigyazz ra akkor akar par evig ugyanazt hordja mindennap

Es a telefon se olyan hogy havonta valtunk…

Akinek van penze kocsira, akkor meg tud venni. Es ja nem jelenti azt hogy teljesen onerobol kifizette, hanem lehet hitellel vett.

Eleve az emberek a külsőségekre adnak,amit mindenki más lát.

Telefon,kocsi simán lehet havi nyögős hiteles,csak ez nincs kiírva senki homlokára,e mellett nem látod,hogy van e lakása,ha van milyen állapotú és a lakás is lehet keményen hitelre vett.Fogalmad sincs,kinek milyen az anyagi helyzete,csak egy sima külső megjelenésből ítélsz,amit én sosem értek.

Van egy rokonom,egy nagyon rossz öreg kocsival jár,de olyan tragacs,hogy kb.100 ezret nem ér,de neki ide oda elcsattogni jó,viszont kb 400 milliója van saját ingatlanokban,amik ki vannak adva.

Másik,amit írtak is mások is,nem mindegy hogy Budapest gazdagabb részén nézel szét,vagy egy kelet Mo.-i kis faluban,úgyhogy szerintem a legnagyobb tévedés az ilyen külsőség dolgokból kiindulni.

Én munkás vagyok,ha felszállok a villamosra festékes melósruhában,akkor mások szerint egy lúzer pronyó melós vagyok,aki megy gályázni a napi kis kajáért,meg az esti sörért,pedig van viszonylag jó kocsim,budai szép lakásom,és nulla tartozásom,még egy Ft villannyal sem tartozom.A telefonom meg a zsbemben van és tömegközlekedésen le van halkítva,nem nyomkodom a sok idiótaságot rajta.

Egyrészt: ha mindent hitelre veszel, akkor jó cuccaid lesznek, de annyi részletet fizetsz hogy utána évekig alig jössz ki a fizudból. Ahogy végre visszafizeti, már veszi is a következő cuccot hitelre, és megint nem lesz hónapról hónapra pénze.

Ez már sok ember rinyálását megmagyarázza.

Másrészt az se mindegy hogy mit veszel észre, ill. milyen környéken sétálsz.

Én budai gyerek voltam, egész életemben azt hittem hogy jól bejártam Budapestet, suli, gimi, egyetem, tanfolyamok, munkák, bulizás stb által. Aztán egyszer lerobbant a kocsim és egy kelet pesti márkaszerviz tudott csak azonnal vállalni. Persze ott kellett hagyni, cserekocsijuk épp nem volt, gondoltam nem gond, hazamegyek busszal/metróval.

Hát az aztán egy szemfelnyitó élmény volt! Mintha egy másik világba csöppentem volna bele! Tiszta poszt-apokaliptikus film fílingje volt. Nem emlékszem melyik busz volt, de amolyan rendszerváltás előtti típus volt, és majdnem egy órán át ment valami értelmes helyre ahol már volt metró. Már csak a buszközönség is elég érdekes volt, de kinézve az ablakon még annál is több lepukkantságot is láttam. Mintha kb Kazahsztánon át vitt volna a busz. Annyi lepukkant embert még életemben nem láttam egy helyen. Ez kb 10 éve volt, de nem hiszem hogy javult volna a helyzet. Ráadásul Budapestnek ez inkább a nagyobb része, meg hát a panelrengetegekben sem éppen jólmegyék laknak.

Azóta bejártam a vidéket is, ahol ugye a lakosság 80%-a lakik, ott még durvább a helyzet. Mindig van egy pár nagyon szép, takaros ház, szép autóval, azok vannak legtöbbször a jobban látható helyeken, aztán ha betévedsz a mellékutcákba, hirtelen mindenhol csak a mélyszegénység jelei láthatók.

Szóval én 30 évig úgy éltem Budapesten hogy csak elvétve láttam szegényeket, főleg csak a kéregetők tűntek addig fel, de ők kevesen voltak a "normális" járókelőkhöz képest. Gondolom nem vagyok egyedül ezzel.

Ez bizonyította nekem hogy lehetséges úgy élni, hogy ugyanazon a helyen teljesen más világok léteznek amik nem tudnak egymásról. Egyszerűen nem tűnik fel, más szokásos útvonalaink vannak amik nem igazán keresztezik egymást, stb.