Most komolyan ez a normális vagy van visszaút?

,,...s hát mondanom sem kell mennyi csapás történt és én meg megváltoztam nem is kicsit."

Olyan ez, mint mikor a vasat acéllá kovácsolják. Annyi csapás kell rá, amíg olyan szép, fényes nem leszel, hogy Isten megláthatja saját magát benned.

Van egy rossz hírem: eddig sem voltál önmagad, nem csak most nem vagy az. Gyerekek, ti azt hiszitek, hogy mindenki egyenlő eséllyel indul a szép és jó életre és mindaz, ami felnőttkorban csak úgy “történik” veletek, független a múltatoktól…

Ezzel szemben a valóság az, hogy születésetektől kezdve, de legfőképp az első 3-4 évben a gondozóitok (szüleitek) lerakják a személyiségetek alapjait és itt vésődnek be az élet kihívásaira adott válaszaitok, életérzéseitek, a kánon, ahogy értelmezitek a világot. És ez determinál! Csak az első bukásokig nem tűnik fel. Pedig ahogy saját lábra állnátok, jönnek a nehézségek, s azt hiszitek, hogy csak balszerencse, pedig dehogy az, csak itt élesednek be a generációsan átjött dolgok!

Amíg valaki nem foglalkozott tartósan és professzionális segítséggel önismerettel, addig nem is lehet önmaga, csak egy biorobot, akiben fut a gyermekkori program. A szülei/ősei által beírva.

Akinek stabilan reagáltak az érzelmi/fizikai állapotára csecsemőkorától, annak nem lehet lerombolni az önértékelését. Neked nem volt önbizalmad korábban sem, ha mégis sikerült, csak valószínűleg olyan elfogadó közegben voltál addig, ahol ez nem tűnt fel, majd amikor kicsit kikerültél a burokból, szembejött a valóság.

Ne oda akarj visszatalálni, ahol voltál, mert az ugyanúgy nem az “igazság”, csak egy idő által megszépült szemfényvesztés. Komolyan mondom, az önismereti meló az egyetlen, amivel megtalálhatod a Bölcsek Kövét és olyan minták, “személyiségvonások” tűnnek el az életedből, amire azt hitted, kőbe vésett. Bár soha nem fogod teljesen, 100%-ig megismerni önmagad, mert ez a munka élethosszig tart, a folyamatos változásoddal új problémákat hozva a felszínre, azért édemes hosszabb-rövidebb, de főként a kezdeti szakaszaira szakember (pl.klinikai szakpszichológus végzettségű pszichoterapeuta) segítségét igénybe venni.

Játszd el amilyen embert jónak tartasz és azzá válsz.

Mások annak fognak látni.

Addig vagy az amíg az vagy.

ha nincs meg az irány akkor egyéni terápiára járj.

Egyfelől gyónásnak is hat. másfelől segítenek megkapaszkodni merre is indulnál de egyedül nem mertél lépni..

Nekem segített.

36F