Az baj, ha valaki nem szereti ünnepelni a szülinapját?

Én már gyerekként sem kedveltem igazán az ilyen ünnepléseket. Idehaza mindig egyfajta "csalódás" volt, mert vártam, mint egy csodát, aztán ugyanúgy éltem meg, mint egy hétköznapot. Az általános iskola már nehezebb volt, mert ott az osztálynaplót naponta lapozták, s ha nem is jelentette be az adott gyerek valamelyik tanár mindig szólt, hogy kinek van születésnapja. Továbbá bevett szokás volt cukorkát, sütit vinni, majd kiállni az osztály elé, hogy mindenki köszöntse az ünnepeltet. Nekem ez gyerekként lámpaláznak megfelelő érzéseket keltett, s azt sem szerettem, hogy olyanok is köszöntöttek, akikkel nem vagyok jóban. Középiskolában ez már nem volt szokás szerencsére.

Felnőttként teljesen elhagytam, de közösségi oldalak kötelező születési adatok megadásának köszönhetően sokan értesülnek róla. Azt még tudom kezelni, ha valaki privát üzenetet ír vagy hasonlót. De felnőttként nem tartom, s ha személyesen kerül szóba mindig megköszönöm, de hozzáteszem, hogy nem tartom a névnapot/születésnapot. Az én észrevételem, hogy sokaknak ez furcsa valamint többen nem tudják elfogadni, hogy így is lehet gondolkodni, érezni.

35/F

Nekem nem baj, mindenkinek szabad akarata van, de neked ezek szerint mégis, ha ide kiírtad. Megszólt érte valaki, vagy mi a kérdés oka?

Én szeretem magam, örülök, hogy megszülettem, naná, hogy van rajta ünnepelnivaló.

Én is így vagyok. Nem szeretem a szülinapom. Rokonok fel szoktak hívni aznap felköszönteni, kérdezik mit csináltam, hogy ünneplek. Aztán minden alkalommal jön a meglepődés, mikor mondom, hogy sehogy.

2 hét múlva lesz a szülinapom, már gyomorgörcsöm van az egésztől.

Facebookról is leszedtem a dátumot néhány éve, munkahelyen sem tudják. Max a család és a párom fog felköszönteni.

Én viszont nagyon szeretek másokat meglepni szülinapon, névnapon. Szeretek rá készülni, ajándékot venni stb.

N