Egyesek miért viszik a 2-3 éves gyerekeiket magukkal a kocsmába?

Én úgy nőttem fel, hogy az egyetlen BÁRMILYEN vendéglátó jellegű hely egy kocsma volt a településen, aztán később nyílt még egy angol típusú pub is. Mindig ezekbe jártunk kávézni, üdítőzni, fagyizni, a pubba vacsorázni is, nem lehetett máshova menni. A szüleim gyakran megittak közben egy pohár sört.

Nem lettem alkoholista, 2-3 hetente iszok hétvégén alkoholt (akkor se berúgásig, mégmielőtt), de van hogy hónapokig semmit.

Azért ez NAGYON függ attól hogy milyen a hely és hogy viselkednek a szülők. Nyilván a késdobálóba vinni a gyereket és t@konyrészegre inni magad közben az nem jó...

"Vagy pl a cigizo szülők gyerekei is nagyobb eséllyel fognak cigizni"

Amúgy kíváncsi lennék valami statisztikára, mert én magam is, meg sok ismerősöm is aki dohányos szülő mellett nőtt fel, kifejezetten mélységesen gyűlöljük a bagót, jobban mint azok a barátaim akiknek a közelében nem volt cigiző családtag.

#24

Hát ja. Azóta már máshol élek, de itt meg pl. a dohánybolt az egyetlen üzlet ami nyitva van délután 4 óra után, meg hétvégén. Nyilván mindenki oda jár innivalóért és hasonlókért. A gyerek meg kint szobrozik...

#23 Itt van például egy amerikai kutatás róla: [link]

Utálja a bagót, de tizenévesen úgyis kipróbálja, aztán persze a dohányos szülő előtt is titkolja, majd évekkel később, felnőttként bekattan neki tudattalanul, hogy a felnőtt ember az dohányzik. Én sosem értettem, hogy hogy tud valaki 18-20 éves kora után rászokni, ha tiniként nem volt olyan hülye, de pont a dohányos szülők gyerekeinél ez a helyzet. Akkor nem szokik rá, amikor azt hinnéd, hogy rászokna, később meg megmagyarázhatatlanul, amikor kialakul amúgy is a felnőtt életek, szokásai, egzisztenciája, ezt is felveszi szülői mintára. Ha megkérdeznéd, ő sem tudná megmagyarázni, miért, ezért kell ilyen felméréseket és statisztikákat csinálni, hogy kiderüljön ez a tendencia. De látod a linkelt esetben is a számokból, hogy azért nem arról van szó, hogy a dohányos szülő gyereke tuti dohányozni fog, szimplán arról, hogy ha megkérdezel egy dohányost, hogy hány szülője dohányzott, többen mondanak nullánál nagyobb számot, mint nullát. Persze úgy lenne a teljes a kép, ha nemdohányzókat is megkérdeznének ugyanerről, és ügyesen értelmezve azt hihetnéd, hogy a fordítottja igaz.

Szerintem ezt nagyon lesarkítod. Nem azzal van a baj, ha kocsmában van a gyerek. A gond azzal van, ha azt tanulja el a gyerek, hogy meló után megyünk a kocsmába inni, mert ez a kikapcsolódás, de kocsmába bármilyen meglepő nem csak ezért jár az ember.

Pl diákkoromban jártunk egy helyre billiárdozni, és sokan ugrottak be meló után játszani egyet. Volt, aki benyomott egy sört is, mások meg csak kólát, mert vezettek. Játszottak egyet kettőt, beszélgettek és tűz. Én ezt nem tartom feltétlenül károsnak.

Én többször is voltam kocsmában a gyerekekkel. Pl mentünk kirándulni, és pisilniük kellett. Bementünk egy ilyen igazi falusi lebújba. Vettünk nekik cappyt, mi ittunk egy kávét, csocsóztunk egyet, összehaverkodtak a rekedt hangú pultos nénivel, és mentünk tovább.

A helyi kisendéglőnek saját játszótere van, imádnak oda járni a gyerekek. Kapnak almalét, én iszok egy kólát, kiülünk az asszonnyal, k.rva jó.

#26

"nem arról van szó, hogy a dohányos szülő gyereke tuti dohányozni fog"

Ahogy elnézem, 10%-20% között van a különbség. Annyira nem is nagy.

#29 Annyira nem, kérdés, mennyire reprezentatív, nem olvastam végig. Meg Európában, főleg itt közép-keleten/keleten azért mások a tendenciák. (De nyugaton is országa válogatja, a francia pl. egy elképesztően dohányos népség, a francia svájci meg elképesztően nem.) De hát tudod, tüdőrákot okoz (meg szájrákot, meg légcsőbigyót meg embóliát meg sorolhatnánk), de kétlem, hogy nagyon "durvának" tűnnének a számok, ha készülne pár száz, pár ezer ember alapján felmérés arról, hogy hányan lettek tüdőrákosak valszeg a cigitől, hányan haltak konkrétan tényleg abba bele stb. A statisztikákkal alapból három nagy probléma van:

1. Jól kell kérdezni, és jól kell készíteni, hogy értelme legyen.

2. Jól kell olvasni, jól kell értelmezni, hogy a következtetés ne legyen feltétlenül baromság.

3. Ha sikerül is az első kettő, ha valakinek nem klappol a saját kis személyes tapasztalatával, akkor úgysem hiszi el.

De valamit ugye rá kell tenni a cigisdobozokra, amit aztán a dohányos úgysem akar elhinni. Cserébe ha pár életet esetleg megment, akkor szerintem volt értelme.