Miért utálják ennyire egymást a magyarok?

Eleve ilyenné válhatott a magyar mentalitás az elmúlt évtizedekben és évszázadokban.

Viszont a kormány is rátesz egy lapáttal...

Emellett én is a tanult tehetetlenség egy hihetetlen magas fokát tapasztalom.

Hatalmas irigységet.

Az emberek non-stop azzal vannak elfoglalva, hogy a másik mit csinál, non-stop negatív kritikákat fogalmaznak meg a másikra, nem tudják elfogadni, aki nem olyan, mint ők, nem olyan, mint a tömeg?

Pedig amíg nem ártunk másoknak, addig mi köze van a másiknak hozzánk?

A vonaton, villamoson pl, amíg nem üvöltök, nincs kint nemi szervem, nem lökök fel senkit, nem bűzölgök, elengedek másokat, átadom a helyem annak, aki el- vagy összeeshet és baja lehet, addig kinek mi köze van hozzám? Divatos vagyok vagy mackónacis, chatelek vagy nyelvet tanulok vagy a gondolataimba merülök, a szokatlan érdeklődési köreimről mesélek másoknak stb - kinek mi köze hozzá?

Idegenek beleszólnak random a beszélgetésünkbe.

Rokonok, munkatársak stb beleugatnak az életünkbe, kéretlen tanácsok, kéretlen vélemények.

És igen, itt, ha valami rossz, akkor az az erős, aki elviseli, nem az, aki tesz ellene.

Pl az az erős, aki kussban bírja a korán kelést/későn fekvést/sz munkát, nem az, aki képzi magát, hogy válogathasson a munkákban és ne kelljen korán kelnie (ha nem bír).

Az oka, az emberi tudatlanság és a nagyon alacsony értelmi intelligencia.

Írhatnám, hogy már rég a közoktatás részének kellene lennie:

- lelki gyakorlat (nem vallási) és hasznos szokások megalapozása (kitartás, céltudatosság, hinni stb.),

- illemtan (viselkedéstan),

- asszertiv kommunikáció,

- időgazdálkodás,

- Alexander technika,

- autogén tréning (több elit gimnáziumban már van),

- gondolkodási- ás információ feldolgozási módszerek (pqrst stratégia, mind mapping stb.),

- kérdezés tudománya, értékelési szempontok szerint,

- értékelemzés,

- következtetés tudománya,

- gyakorlati erkölcstan (ok-okozat),

- meditáció (gondolatok, érzelmek tudatos kezelése),

- érvelés tudománya,

- tudományos gondolkodás,

- logika (és logikai hibák),

- szervezés tudománya,

- irányítás tudománya,

- minőség tudománya,

- biztonság tudománya stb.

Látni kell, hogy a lakosság legnagyobb részének annyira alacsony az intelligenciája, hogy igénye sincs ezáltal egy magasabbrendű szellemi életre.

Könnyebb követni a tiktok-ot, instát, face-t, telegram-ot, fesztiválra járni, bulizni stb. és panaszkodni, irigykedni, mint folyamatosan minden irányban képeznie önmagát.

A nagyon alacsony értelmi képesség miatt sem alakulhatott ki a polgári gondolkodás, sem az összetartás lényegének megértése stb.

Ez van.

12-es voltam.

Ja még ugye a (közösségi) média is eszembe jutott.

Pl az utóbbi időben rengeteg, általam NEM követett híroldal cikkét dobja be nekem az "arckönyv", amik leggyakrabban arról szólnak, ki halt meg ilyen-olyan buta vagy épp véletlen balesetben.

Ezzel mit akarnak elérni?

Bezzeg olyasmiről, hogy valaki pl gyönyörű dolgokat horgol rendelésre, ötvös, hobbisportban ér el komoly dolgokat, tanyára költözik a családjával és önfenntartó lesz, a kéktúrát járja a barátaival, lombikkal küzd és végre gyermeke lesz, megküzd egy betegséggel és új életet kezd - ilyen témában "valamiért" persze csak a követett híroldalaktól dobja be a cikkeket.

Ami kéretlenül jön, az a ki volt nyomi, ki volt szerencsétlen, ki halt meg (a világ másik végén).

Mintha az erős társadalom nem volna cél és valószínűleg tényleg nem az.

És ez valószínűleg tényleg nem magyar sajátosság...

16.

Lehet szidni a kormányt, de amit megcsinálnak, azt s Svájcban, sem Norvégiában nem tudnák megcsinálni.

Látni kell, hogy ehhez kell egy nagyon alacsony értelmi szinten lévő lakosság, akinek a szellemi igényei a tiktok, insta, facebook, telegram, fesztivál, netflix, youtube, hbogo, alantas szórakozásig terjed.

A nagyon alacsony intelligencia szinttel és szellemi igénytelenségében nincs igény:

- kérdezés tudományára,

- kritikai gondolkodásra és olvasásra,

- magára a gondolkodásra,

- forráskritikára,

- tudományos gondolkodásra,

- következtetés tudományára,

- érvelés tudományára,

- propaganda működésének ismeretére,

- érdekérvényesítésre stb.

Nem polgári gondolkodás van jelen, hanem törzsi, primitív gondolkodás.

Mindez 2023-ban.

Nagy az arcuk: ennyi az egész.

Még mindig '56, '48 és társai képeiben éldegélnek, holott más, kultúrált, civilizált ország átélt más pl.: 2 atombomba-ledobást, és mégis sokkal fejlettebb társadalmilag, mint a mi népünk.

Ez a fajta hozzáállás hosszútávon nem jó, mert kb.: egy afrikai törzs is civilizáltabb lesz tőlünk.

19.

A szomorú az, hogy az 1956-os értelmiség fényévekkel okosabb és képzettebb volt, mint a jelenlegi szellemi betanított munkások.

1956-ot ajnározzák az együgyűek, de nem hasznosítják azt a szellemi tőkét, amire lehetne építeni fejlett, demokratikus országot.

Lásd:

- bátorság,

- hazaszeretet,

- politikai játszmák átlátása,

- világpolitikai folyamatokban való látás,

- több nyelven való kommunikáció,

- fegyveres képzettség,

- kiváló szervezőkészség,

- kiváló irányítási készség,

- összetartás (vidékiek élelemmel segítettek a városi szabadságharcosokat),

- logikus, következetes gondolkodás,

- stratégia szemlélet stb.

E helyett az ostoba csőcselék csak a külsőségekben ünnepel.

Ennyire együgyűek, ahogy a lakosság is azzá vált 70 év alatt.