A gyermektelenek általában hány éves korukban döntenek véglegesen?

Én konkrétan amióta beszélni tudok ezt mondogatom. Mindig is tudtam, hogy nem lesz gyerekem és ez a mai napig változatlan, sőt! Napi szinten látva/hallva a sok gyerekest, még biztosabb vagyok benne, mint valaha.

"Ha én esélyt kaptam a szüleimtől egy boldog életre, "illik" ezt az esélyt továbbadni."

Hogy mi van?? Gyerekvállalás témában NINCS olyan, hogy illik! Ez az én életem, az meg a szüleimé volt, a kettőnek semmi köze egymáshoz. Őket is megillette a jog, hogy eldöntsék akarnak-e gyereket, ugyanez a jog engem is megillet. Fogja a franc beáldozni élete nagy és sokszor legszebb részét illemből egy gyerekért, akit nem mellesleg a hátam közepére nem kívánok...

"Ha én esélyt kaptam a szüleimtől egy boldog életre, "illik" ezt az esélyt továbbadni."

A szüleim akartak gyereket, nem én kértem, hogy megszülessek.

Tapasztalatoktól, látott mintáktól, egyéni érzésektől és gondolatoktól függ ez, nagyon nagy általánosságban, és a teljesség igénye nélkül felsorolva.

~19-20 éves koromig úgy voltam vele, hogy maaaajd egyszer szeretnék gyereket/ gyerekeket, de nem is foglalkoztam a témával különösebben. Azóta eltelt 3-4 év, és már határozottan afelé hajlok, hogy ne legyen.

Későn érő típus is vagyok kapásból, párkapcsolatom sem volt még, első csók és hasonlók sem, egyetem elejéig totálisan hidegen is hagyott ez a komplett dolog.

Azóta viszont egyértelművé vált, hogy nem értek a gyerekekhez, nincsen bennem anyai ösztön, nem is vagyok hozzájuk kellően határozott, nem tudok mit kezdeni velük. Szerintem elég türelmem sem lenne hozzájuk (rövidtávon sem), hihetetlenül nagy felelősség, és ez nem olyan, hogy naponta csak x órát foglalkozol vele, hanem állandóan ott kell lenni, fejben is.

Ezek mellett nagyon nem tartanám jó ötletnek, hogy gyerek legyen. Aztán lehet, hogy x év múlva jön majd egy olyan valaki, aki mellett felnőnék ehhez a feladathoz/ meggondolnám magam, de ez hihetetlenül távolinak tűnik.

Viszont érdekesség, hogy valami miatt értem totálisan odavannak a gyerekek, és nem újkeletű a dolog. A napokban is nem egyszer volt rá példa, hogy sírt egy körülöttem, felnéztem, ő meg rám, és szinte azonnal lenyugodott. Akkor duzzogó, vagy épp semmilyen kedvű baba kezdett el felém/ rám nézve vigyorogni, mosolyogni, nevetni, vagy integetni, vagy csak úgy méregetni, mintha nagyon érdekes lennék. (totál átlagos külsőm van) Szóval fura..

“újszülöttek kb. fele (!) nem tervezett terhességből jön világra.”

Azért különbség van aközött, hogy valaki alapból akar majd gyereket, csak nem éppen akkora tervezte, amikor összejött és különbség van aközött, hogy valaki egyáltalán nem akar gyereket úgy jön a nem tervezett terhesség. Ez utóbbi ugyanis jó eséllyel végződik abortusszal. Én legalábbis soha nem akarok gyereket és akkor sem akarnék, ha nem kívántan teherbe esnék, sőt! Az első dolgom lenne hívni a nőgyógyászt műtét időpontért.

26

Annyira jó, amikor a szülők nem alkalmasak nevelésre/nem szeretik a saját gyereküket / jobb esetben szóban, de esetleg tettlegesen bántalmazzák is.

Nincs a világon semmi önzés abban, ha valaki nem akar gyereket és úgy éli az életét, ahogy az NEKI megfelel, nem úgy ahogy bár begyepesedett “márpedig gyerek kell, muszáj, csak úgy teljes az élet” típusú ember jónak látja. Hogy a francba lehetnék önző egy Bem létező valamivel szemben?! Nem mellesleg, ha már a gyerektelenek önzők, akkor a gyereket vállalók mégis mik? Megmondom én, még önzőbbek! Kell gyerek, mert ÉN akarok, mert ÉN babázni szeretnék, mert ÉN akarom, hogy legyen egy mini ember a páromból és belőlem ésatöbbi. Szóval nem kicsit vicces ezek fényében a tudatosan gyerektelen embereket önzőnek beállítani.

A gyerek nem vállaláshoz pedig nem kell a világon semmiféle indok, mentség, felmentés, mivel köze nincsen senki ahhoz, hogy miért akar vagy épp nem akar. Magánügy, amibe nincsen beleszólása senkinek az adott emberen kívül.

Bőségesen elegendő “indok” az is, hogy nem akar, mert nem vágyik rá. Pont. Nem kell senkinek megindokolni és mentegetőzni, annak ellenére sem, hogy kapásból fel tudnék sorolni 2 A4-es oldalnyi okot, amiért soha nem fogok szülni.