“Amikor gyerek voltam nem kellett pszichológus, csak kaptam két pofont” vélemény?
Sziasztok!
20 éves lány vagyok és gyakran találkozom ezzel a mondattal hogy “Amikor gyerek voltam nem kellett pszichológushoz vigyenek, édesanyám egy pofonnal megnyitotta a csakráimat és megtisztította az auramat”
Az ehhez hasonló mondatokat a mostani 40-60 év körüli emberek szájából hallom a legtöbbet, természetesen az esetek nagy többségében ismerem ezeket az embereket és miután ezt kimondják minden érthető… SZÜKSÉGE LETT VOLNA ARRA A PSZICHOLOGUSRA…
Ebben a korosztályban az él, hogy akinek ilyesmire szüksége van az bolond, csak egy pofon kell neki, vagy egyenesen a zárt osztály. Bele sem gondolnak hogy jó lehet valamire, vagy hogy teljes értékű ember lehet valaki úgy is ha rászorul erre.
Nektek erről mi a véleményetek?
Azoknak akik ezt nem hallották: egyszerűen akkor nem nektek szól a kérdés, illetve a vidéken, kisebb falvakban élők talán többször mondják ezt
5-ösnek: nem arról van szó hogy random idézet, és hogy felcseszem magam rajta vagy hasonló… hanem hogy aki ezt mondja az elítéli a pszichoterápiát és sokszor felnőttként ő is sérült, de ezt nem vallja be önmagának se, és nevel gyereket stb, amivel átadja a traumait és ezáltal a gyereknek sem tud segíteni, hogy ne vigye tovább
8-asnak: en fordítva gondoltam, de igen ez is igaz amit írsz, köszönöm hogy valaki legalább érdemleges választ írt… fontos hogy egy szülő beismerje hogy a gyermekének esetleg más segítség kell, de nem úgy hogy “rossz a gyerek, küldjük dilidokihoz”, hanem hogyha tényleg valami komoly problémája van
Sokszor a szülő nem is veszi észre, hogy egy gyerek min megy keresztül
(Édesapám ilyen nagyon szűklátókörű és ő nagyon elítél ilyen orvosokat, nekem pedig a múltban többször is szükségem volt ilyen jellegű segítségre és a mai napig nem tud róla, mert nem érzem a biztonságot hogy elmondhatom neki -> poszttraumás stressz szindromam volt, ezt elmondtam neki így és gyakorlatilag nem reagált semmit csak hallgatott majd elkezdett egy másik témát)
Ostoba, sötét suttyók osztogatták ezt a Facebookon egy időben.
Ugyanazok, akik szerint "kapáni kell, meg betonozni, nem edzőterembe járni"
80-as években voltam kamasz, volt egy depisebb időszakom. Erre mondta a nagynéném, hogy "kaptunk két pofont, és meg volt oldva a lelkivilágunk".
Mondjuk ja, meg volt oldva, olyan frusztrált, idióta, gonosz, kárörvendő szemét pcsát még nem láttam, jól "megoldódott".
Mondjuk az én korosztályommal sem foglalkoztak sokat a szüleink. Én a lányommal bármikor leültem beszélgetni (amikor igénye volt rá), meghallgatom most is, nem ítélkezek, remélem, jól csináltam eddig. (Bele se merek gondolni, hogy két pofonnal neveljem, a hideg is kiráz, most is könnybe lábadt a szemem, ahogy ezt írom.)
Igen igen 14es erre gondoltam, mikor az az ember valóban csak sérültebb lett a pofontol aztán segíteni nem segített semmin soha… örülök hogy van olyan aki átérzi a problémám ezzel, szerintem szuper szülő lehetsz, nagyon fontos a gyereknek a lelki biztonság :)
13-nak.. igen, akik szerint csak a kapalas, ásás és a Kőműves munka a munka, és edzoterem helyett amúgy is megfelelő, meg akik szerint a katonaság miatt kevesebb volt a meleg :D
"illetve a vidéken, kisebb falvakban élők talán többször mondják ezt"
Nem mondták, simán csak láttál egy random idézetet Facebookon és ahelyett, hogy csak továb görgettél volna inkább kiírtál róla egy kérdést.
Én is hallottam már ezt, meg azt is hogy nem volt idejük depressziósnak, meg pánikbetegnek lenni hiszen elmentek dolgozni nem értek rá hülyeségeken agyalni. 16# amúgy téged miért frusztrál ennyire, hogy nincs igazad?
Na mindegy, amúgy nyilván hülyeség. Mellesleg akármennyire is valamiféle nagyon elvont, lelki dologként gondolnak sokan a mentális betegségekre ezek gyakran ugyanúgy szakszerű segítséget igénylő állapotok, mint bármilyen más betegség és kár a szülő csődjének gondolni ha pszichológushoz viszi a gyerekét. Más betegséggel is orvoshoz fordulnak, itt pedig egy pszichoterapeuta, szükség esetén pszichiáter segítsége jelenti ugyanezt. Bár azzal egyetértek amit valaki írt, hogy elég sok a szakmában a kókler aki többet árt mint segít és gyakran semmire sem garancia ha pszichológushoz fordulsz. Nekem pl. a gyermekvédelmi szolgálat pszichológusával és az iskolapszichológussal is konzultálnom kellett miután anno megszöktem otthonról. Mindkettő lerázott arra hivatkozva hogy nem vagyok elég kommunikatív és szerintük egyébként sincs semmi bajom, meg a környezetemben egyszerűen problémás tini vagyok. Közben meg családon belül konkrétan bűncselekményeket követtek el ellenem, azért nem nagyon beszéltem mert nem akartam állami gondozásba sem kerülni és szerintem láthatóan szar állapotban voltam. Szóval ennyit a nagy szakmai ismereteikről. Az idióta iskolapszichológus mivel csak a kérdésekre válaszoltam, direkt nem szólalt meg 5 percig, hogy utána öt perc csönd után önelégült mosollyal elküldhessen hogy akkor ennyi volt, látszott hogy annyira okosnak képzeli magát... :D
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!