Gonosz vagyok, ha ilyen helyzetben azon gondolkodok hogyan tudnám eltenni lab alól a háziállatot?

Sajnos az élettarsam semennyit se foglalkozik a háziállatával, nem akarom leirni pontosan milyen allat, de sok torodest, napi szintu foglalkozast igenyelne, a szokasos napi etetes/itatas mellett is. Évek óta nem gondozza. A vizét jo ha kethetente cseréli, havonta takaritja a helyet, enni is csak akkor ad ha az allat mar panaszosan hangot ad az ehsegenek. Jatszani se jatszik vele, nem foglalkozik az egeszsegevel se. Még akkor se, ha raszolok, hogy de szerencsetlen pára, unatkozik, ehen hal, szo.jan hal hogy torodesre van szuksege. A valasz majd...majd.

Felvetettem több alkalommal adja el vagy ajandekozza el olyan embernek, aki valoban szeretne rola gondoskodni, erre a valasz, hogy en egy utolso sz..met vagyok, aki nem szereti az allatokat.

Lassan ott tartok, mivel az allat mar teljesen leepult. Viselkedesi zavarai lettek, hianyos a "kultakaroja", olyan mint emberben egy hajlektalan lenne, aki mar cska fetreng a mocskaban es vedel. (ez buta hasonlat de sajnos ilyen szagu is).

Tehat azon gondolkozom valahogy megmergezem. Mert sajnos az elettarsam tudta nelkul nem ajandekozhatom el, egy betorest ahol ellopjak a haziallatat nem rendezhetek meg...viszont biztos hogy szenvedes ez az allatnak es ebben a melegben a szaga miatt mar nekem is.

Tehat gonosz lennek, ha valahogy atsegitenem a tulvilagra? Agyoncsapni nem tudnam, csak egyszeruen mar nekem faj hogy nincs is elete... vagy mit tudnek tenni? (Még egyszer az elettarsam NEM ENGEDI, hogy maee legyen, de evek ota elhanyagolja az allatot, aki mar olyan lepusztult kinezetu, higyha valako vendegsegbe jon elkeped e smegkerdi beteg?